Fordulat az izraeli–iráni háborúban: Moszkva kétszeresen is elszámította magát
Oroszország sorra veszíti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, s az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát.
Vajon eleve kudarcra volt ítélve, hogy Izrael és a palesztinok kiegyezzenek, és a történelmi Palesztina területén osztozkodva békében éljenek egymással? Vagy a világ egyik legrégebbi megoldatlan konfliktusában a mindkét fél által elkövetett stratégiai tévedések vezettek a palesztin ügy temetéséhez? Akárhogy is,
az új amerikai közel-keleti béketervvel elszállt az életképes palesztin állam létrehozásának az esélye.
A régóta lebegtetett vízió két fontos kérdésben is szakít a korábbi elvekkel. Az egyik az volt, hogy a legfontosabb kérdésekben – így Jeruzsálem jövőjét, a palesztin állam határait és a menekültek sorsát illetően – kétoldalú tárgyalásokon döntenek. Donald Trump amerikai elnök terve azonban inkább diktátum a palesztinok számára, akik részt sem vettek annak kidolgozásában. A másik nemzetközi konszenzus az volt, hogy alapvetően az 1967-es határok mentén jött volna létre a végleges politikai megállapodás. De a mostani tervhez csatolt térkép alapján Ciszjordánia mindössze 40 százalékán, és össze nem függő területeken alakulna meg a palesztinok entitása, amelyet utak, hidak, alagutak kötnének majd össze. Ahogy a Gázai övezet és Ciszjordánia között is alagút teremtene kapcsolatot.
