A koronavírus pár órára összehozta Kínát és Tajvant, aztán minden maradt a régiben

Nagy Gábor

5 perc

2020.02.25. 14:00

2020.02.25. 16:28

Az önálló identitás és a szuverenitás mellett tette le a garast Tajvan, amelynek ellenállása a Peking által ajánlott újraegyesítési forgatókönyvvel szemben csak tovább növeli Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő makacsságát. Kína aprólékos munkával növeli a nyomást Tajvanon, amelyet gazdasági szálakkal köt magához, és a függetlenség kikiáltása esetére háborúval fenyeget.

A koronavírus terjedésének ügyében a pekingi kommunista vezetés szemmel láthatóan próbálja elkerülni azokat a hibákat, amelyeket a 2003-ban kitört, légzőszervi megbetegedést okozó SARS-járvány idején elkövetett. Nemcsak – persze csupán korábbi önmagához képest – gyorsabban értesítette az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét (WHO), hanem annak múlt heti válságülésére végre beengedte az általa renegát tartománynak tekintett Tajvant, amelyet a Covid–19 vírus azonosítása óta éppúgy politikai karanténba zárt, ahogy elszigetelte a külvilágtól a betegség gócpontjának számító Hupej tartományt.

Tajvan élén – amely a múlt héten regisztrálta a Covid–19 első halálos áldozatát – a SARS idején a Demokratikus Haladó Párt (DPP) színeiben Csen Suj-pian állt, aki lazítani igyekezett a kapcsolatokat Pekinggel, amely ezért politikai bojkottal büntette. A szigetet most is DPP-elnök, Caj Ing-ven vezeti, akit a 2016-os megválasztását követően Kína azzal „üdvözölt”, hogy jegelte vele a kommunikációt.

A koronavírus Tajvanon: