Az EU most mutathatja meg, hogy nem laza érdekszövetség, hanem közös értékeket valló, egymást bajban kisegíteni tudó és akaró országokból áll – véli az uniós mentőakciót kísérő tagállami vitákról Darvas Zsolt, a brüsszeli gazdaságkutató Bruegel Intézet vezető munkatársa, a Corvinus Egyetem oktatója. Interjú.
HVG: Nem késtek el az eurózóna pénzügyminiszterei a mentőintézkedésekkel?
Darvas Zsolt: Még nem, mivel az Európai Központi Bank (EKB) hathatós monetáris politikai és pénzügyi szabályozási lépései stabilizálták a pénzpiaci helyzetet. Jelenleg a károk minimalizálása folyik, minél több emberéletet megmenteni, és csökkenteni a fertőzés veszélyét. A gazdaságban pedig az a legfontosabb, hogy a különböző lezárások miatt lebénult termelőeszközök ismét bevethetőek legyenek, a munkavállalókat ne bocsássák el, a cégek ne sodródjanak csődbe, hanem készen álljanak, amikor a kilábalás elkezdődhet. Minden EU-tagország ezt csinálja, különböző módokon, de számos hasonló elemmel. Az EU-ban nehezíti a közös fellépést, hogy
az uniós költségvetés rendkívül kicsi, merev, előre leosztott tételekkel,
amiket lehet persze bizonyos mértékig átcsoportosítani – ezt most meg is tették –, de mégis például az amerikainál sokkal szerényebb lehetőségeket nyújt.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
