A kihalt budapesti utcákon még a veszélyhelyzet idején is voltak olyan helyszínek, ahol mindig volt ember, és még a maszkok sem tűntek annyira életidegennek: az építkezéseken nyüzsögtek a munkások. A veszélyhelyzet kihirdetése utáni első hetekben pedig még kisebb felvásárlási lázról is beszámoltak az építőanyag-kereskedők. Ez azonban hamar lecsengett, miközben délután három órakor minden bezárt, vagyis az eredményes beszerzés nem kis szervezőkészséget igényelt. Mindez lassította az építkezéseket, csúszni kezdtek a projektek, és most már elkerülhetetlennek látszik a visszaesés az idei termelésben.
Rendkívül sok lakást adtak át az idei első negyedévben, de az építési engedélyek számából már látszik, hogy vidéken vége lesz az építkezési rohamnak és Budapest is legfeljebb stagnálásra számíthat.
Igaz, a megtorpanás a vírustól függetlenül is várható volt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László május közepén közzétett elemzéséből már az is látszott, hogy a mikro- és kisvállalkozások kicsit több megbízást is elbírnának, de még mindenki talált magának munkát a 335 ezer embert foglalkoztató iparágban.