Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Az elmúlt években a tudományirányításban jelentős szerepet betöltő Magyar Tudományos Akadémia mára egy presztízsében megkopott, súlyából sokat vesztett szervezet lett. Mindenekelőtt azért, mert nem tudta megvédeni kutatóintézeti hálózatát az Orbán-kormány nyomulásától, s a többezres közösség pár száz tudós testületévé soványodott. A Lovász László matematikust a testület élén a minap váltó Freund Tamás neurobiológus már elnökjelölti kampánya idején azt ígérte, helyreállítja a kapcsolatot a kormánnyal, és keresni fogja, mi lehet az új helyzetben az az új szerep, amit az MTA – a múltjához méltó módon – elláthatna.
Freund Tamás: Próbálom elérni, hogy Orbán fogadjon, ez még nem sikerült
Elődjével ellentétben, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Freund Tamás szerint nem sérült a tudomány szabadsága a kutatóintézetek leválasztásával, ahogy a tulajdonhoz való alkotmányos jog sem. A hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, ő a praktikus szempontokat helyezné előtérbe, visszaszerezné az elcsatolt intézeteket. Igaz, a jelenlegi irányítási struktúrával.
„A nemzet tanácsadója” – ebben találta meg Freund az MTA jövőbeni feladatát, akinek – mint azt több elnökelődje is hangoztatta – az akadémiai kutatóintézetek elvétele után lényegében nem is nagyon maradt más lehetősége, mint hogy megpróbálja ezt a szlogent tartalommal megtölteni. Azt az új elnök is következetesen hangsúlyozza, hogy teljesen értelmetlen volt az akadémiai intézeteket elvenni az MTA-tól, és egy új ernyőszervezet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá tolni. Annak kimondásáig viszont, hogy az elcsatolásnak nem szakmai, hanem politikai okai voltak – mégpedig egy politikailag független intézmény megtörése –, Freund már nem merészkedett.
