Pár hónap múlva már NER-kompatibilis lehet az MTA-tól elvett kutatóhálózat
A miniszterelnök barátjának tartott Maróth Miklós vezeti a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) leválasztott kutatóhálózatokat irányító testületet, amelyben Palkovics László miniszter több "embere" is ott ül. Bár eddig baráti beszélgetések voltak, de többen azt mondják, hogy pár hónapon belül minden megváltozik.
Nagyon rossz előérzetem van. A kormánynak ellentmondó tudományos műhelyeket ki fogják nyírni, pár hónapon belül NER-kompatilibissé tehetik a kutatóhálózatokat
– mondta el véleményét egy névtelenséget kérő, nagyon szkeptikus akadémikus. Ő úgy hallotta, a főigazgatókkal megpályáztatják majd saját helyüket. Ez lehet egy pletyka is, mindenesetre beszéltünk más, magas rangú forrással is, aki szintén elképzelhetőnek tartja ezt a lehetőséget.
Az új szisztéma, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szeptembertől működik, augusztus elsejével az irányító testületet nevezték ki, amely
- dönt a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről
- jóváhagyja a kutatóhelyek céljait, feladatait, kiadja alapító okiratukat
- meghatározza a kutatóhelyek vezetői munkaköre betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát és megválasztja a kutatóhelyek vezetőit.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik tagja, Lőrincz Viktor azt gondolja, gyors átalakulás jöhet, az MTA-t megcsonkító törvénybe ugyanis nem került bele a 2020. január 1-ig tartó moratórium. Egy ilyen kitétel a Lovász László MTA-elnök és az innovációs és technológiai minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László közti, márciusi szándéknyilatkozatban valóban szerepelt, csakhogy abban eleve más ütemezéssel számoltak, azóta felgyorsultak az események, a változás is hamarabb lépett életbe.
Megtörténhet, hogy a hat ITM-es tag az elnökkel egyszerűen átszervezi az egész rendszert, ennek semmilyen korlátja nincs
– mondja Lőrincz. A pesszimisták szerint októberben borulhat minden, más szerint legalább fél-egy év kell a változtatáshoz. Egy, az akadémiai vezetést ismerő forrásunknak úgy tudja,
év végéig csak előkészítik a nagy változtatásokat, vagyis ez egyfajta szoktatási periódus lesz, az erősebb hatalomátvétel januártól vagy az Akadémia májusi tisztújítása után jöhet.
Az átalakítást ellenző, attól tartó körökben továbbra is az az uralkodó nézet, hogy két okból választották le a kutatóhálózatokat az MTA-ról:
- hogy elhallgattassák a kormánykritikus hangokat,
- hogy cégek bevonásával hozzáférjenek az uniós kutatási pénzekhez.
A cégeknél természetesen Mészáros Lőrinc neve kerül szóba. Az elhallgattatásról elég vad verziókat is hallottunk, az egyik ilyen, hogy majd a kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézetet és a hasonló intézményeket egyszerűen beterelik a kutatóintézetekbe, ezzel megágyazva a kritikus kutatók elküldésének, ellehetetlenítésének. Az kérdés, hogy ez a félelem mennyire megalapozott, de jól mutatja, milyen hangulatban várják az érintett kutatók a jövőt.
Márpedig a hangulat Lőrincz Viktor szerint amúgy sem túl jó. Azt mondja, az új szervezet felállítására irreálisan rövid a határidő, ahogy a vagyonátadásra is, amit az ADF eleve alkotmányellenesnek tart. Az sincs tisztázva például, hogy mit kell átadni.
Több helyről is hallottuk, hogy augusztus elseje előtt az ITM delegációja az intézeteket sorra járva nyugtatta a kedélyeket, bár van, aki azt saccolja, a barátság januárig tarthat. Lőrincz Viktor úgy tudja, semmi kézzel foghatót nem mondtak, csak annyit, hogy nem lesz gond, és minden rendben lesz.
Ezt nem igazán hisszük el, miután Palkovics László is mondott mindent, meg annak az ellenkezőjét is. Nulla a bizalmunk a minisztérium irányába.
A minisztériummal szembeni bizalomnál mostantól fontosabb az irányítótestület, de Lőrincz szerint nagy kérdés, hogy az új szervezet vissza tudja-e szerezni az elveszett bizalmat. Ez szerinte az elnök, Maróth Miklós korábbi nyilatkozatai és miniszterelnöki tanácsadói pozíciója után erősen kétséges, ráadásul a tagok között is többen Palkovicshoz köthetők.
Orbán "barátja"
ha Orbán Viktor a barátjának nevez, az számomra megtiszteltetés, de erős túlzás.
Azt mondja, ismeretségük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrehozásához kötődik (Maróth a BTK alapító dékánja volt), ahová a Horn-kormány idején meghívták Orbán Viktort is előadni,
aki így megtapasztalhatta, milyen népszerű a diákjaink körében, aminek köszönhetően utóbb is kapcsolatban maradtunk. Szokta mondani, hogy közel-keleti kérdésekben én vagyok a tanácsadója. És ehhez hozzá szokta tenni, hogy a politikust minősítik a tanácsadói. Kedves gesztus, jólesett.
A fékekről és ellensúlyokról azt gondolja, arra ott a választás, az pedig szembetűnő számára, hogy a mai politikai vezetői rétegnek nincs vagyona, szemben az előzővel, elég csak Gyurcsány Ferencre, Kóka Jánosra vagy Oszkó Péterre gondolni.
Hasonló személyeket a mai kormányban nem látunk. Akkor mégis miért adnak hitelt sokan a tapasztalatainkkal nem egyező állításoknak? Azért, mert lecsúsztunk az ókori Róma szellemi színvonaláról. (...) Ma nem várunk senkitől sem bizonyítást, elég vádaskodni.
Palkovics emberei
Az irányító testület hat tagját Palkovics László miniszter, a másik hatot pedig Lovász László MTA-elnök jelölte ki. A HVG a lista alapján megírta, az MTA által javasolt tagjai közül is van, aki kötődik Palkovicshoz, például Bokor József, aki régóta szoros munkatársa a miniszternek, sőt mentora, szerző- és kutatótársa volt, többek között ő ajánlotta Palkovicsot a rendes akadémiai tagságra. Bokor az MTA SZTAKI tudományos laboratórium vezetője, tudományos igazgatójaként magyarázkodott Palkovics havi 800 ezer forintos SZTAKI-s fizetése miatt. A miniszter ugyanis hosszú éveken keresztül volt az intézet tudományos munkatársa, amiért a vagyonnyilatkozata alapján havi 400, majd 800 ezer forintos fizetést kapott. Az Átlátszó által kikért szerződés szerint ezért cserébe évi két publikációt kellett volna leadnia, ám a nyilvános adatbázisok szerint utoljára 2014-ben publikált.
A minisztérium akkor azzal védekezett, Palkovics továbbra is kutat, azonban miniszterként csak szakmai tanácsokat adhatott, olyan tanulmányokon pedig nem akarta megjelentetni a nevét, amelyeknél csak a koordinálásban vagy előkészítésben vett részt. A tudományos világban az ilyen hozzájárulásért is jár egy köszönet a megjelent anyagban, ám ezek után hiába kutatott az MTA TTK Phd-hallgatója, Kozák Eszter. A 2016–18 között megjelent publikációk egyikében sem mondtak köszönetet Palkovicsnak.
Az RTL Klub akkor megszólaltatta Bokor Józsefet – Palkovics főnökét –, aki azzal érvelt, a miniszter nevének azért nem kellett megjelennie sehol, mert nem az elméleti kutatásban, hanem a gyakorlati munkában és a dokumentációban vett részt, amiket nem publikáltak. Az évi két publikáció mulasztás miatt szerepelt Palkovics szerződésében.
Át kellett volna írni a munkaköri leírást, de hogy őszinte legyek, én meg sem néztem. Ez valószínűleg egy vezetői hiba, de én inkább olvasok tudományos cikkeket, mint az ilyen típusú leírásokat
– mondta Bokor.
Palkovics nemcsak Bokorral dolgozott együtt, hanem a szintén a SZTAKI-ban dolgozó Gáspár Péterrel is, hármójuknak több mint húsz közösen jegyzett tudományos közleményük van. Gáspárt Palkovics delegálta a testületbe, ahogy Grűner Györgyöt is, aki egy év eleji interjúban arról beszél, hogy Palkovics tanácsadója.
Szintén a miniszter jelölte az irányítók közé Sótonyi Pétert, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát, szembetűnő azonban, hogy a Társadalomtudományi Kutatóközpontból nem lesz tagja az IT-nek. A HVG információi szerint Palkovics nemrég egy kutatókkal folytatott beszélgetésen elárulta, az MTA Szociológai Intézetén továbbadnak majd.
Orbán csak több pénzt akart adni, aztán ez lett belőle
Maróth Miklós próbálja nyugtatni a kedélyeket, a már említett, 24.hu-s interjúban arról beszélt,
erősen remélem, hogy amint először összeülünk, azonnal feledésbe merül, kit kicsoda delegált a testületbe, s összefogva dolgozunk a magyar kutatás-fejlesztésért.
Meggyőződése szerint a kormányzati cél tényleg a szervezet hatékonyabbá tétele.
Én olyan akadémikussal nem beszéltem, aki ne lenne híve a most zajló változásnak.
Azt nem mondja, hogy egy akadémikus sincs a változás ellen, csak ő nem beszélt olyanokkal. A Magyar Hírlapnak már arról beszélt, felelőtlen elemek folytatják az uszítást. Szerinte
akik a jövőért aggódva azt várják el az Akadémia elnökétől, hogy partizánháborúba kezdjen, a tudomány legfőbb károkozói.
Azt kizártnak tartja, hogy Orbán azért lépett volna, mert elege volt az MTA függetlenségéből és a kritikákból, sőt, szerinte
Orbán sose kérte Palkovicstól, hogy vegye el az MTA-tól a kutatóintézeteket és a pénzt,
alighanem a miniszter döntött így. De szerinte ő sem a kritikákat, hanem a teljesítményt és hatékonyságot nézte. Azt mondja, Palkovicstól nem kap sorvezetőt a testület. Maróth úgy emlékszik, egyszer megkérdezte Orbánt, miért veszik el a kutatóhálózatokat az MTA-tól, mire Orbán "igen szellemesen" annyit mondott,
több pénzt akartam nekik adni, ebből lett a baj.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Barabási Albert-László az MTA-ügyről: Voltak olyan pillanatok, amikor ordibálni lehetett, de változtatni nem
Tusványoson tartott előadást Barabási Albert-László, világhírű fizikus-hálózatkutató. Az Index az MTA-ügyről kérdezte.
Lovász az MTA-ügyről: Közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak
Végül a helyén maradt az MTA elnöke, de máig nem tudja, jól döntött-e. Az MTA szabadságát megcsonkították azóta, a hvg.hu forrásai szerint pedig az MTA elnöke elfogadta Palkovics jelöltjét az Akadémiáról leválasztott kutatóhálózatok élére. Lovász a 168 Órának adott interjút.
