Európa nagyvárosainak ékszerüzleteit rámolta ki falbontással, a lopott szajrét pedig saját bécsi ékszerüzletében értékesítette az osztrák elitnek Moránszky Gyula, akit valójában nem is így hívtak. Költekező sógorának és egy szemfüles osztrák detektívnek köszönhette lebukását. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának második részében a múlt század húszas éveinek egyik nemzetközi szinten is nagypályás bűnözőjével ismerkedhetünk meg.
A legdrágább budapesti mulatókban bukkant fel esténként. Elegáns autóiból hol frakkban, hol szmokingban szállt ki, akár egy úr, és ha betért egy-egy elegáns lokálba, egész éjszakán át pezsgőzött a nőkkel, csak úgy szórta a pénzt. Bodor Gábor költekezése a rendőröknek is szemet szúrt. Bár a fiatalember tanult cipész volt, tudták róla, hogy nem a szakmájában dolgozik. Ezért is gyanították, hogy a munkanélküli Bodornak valahonnan máshonnan van pénze az úri életre.
Merthogy a cipőkön kívül máshoz is értett. Jóllehet kerülte azokat a szórakozóhelyeket, ahol a pesti alvilág, köztük a betörők is sűrűn megfordultak, de ettől még ő maga is ahhoz körhöz tartozott, a húszas évek elején éveket ült különféle börtönökben betöréses lopások miatt, a leghírhedtebb betörők közé sorolták a detektívek. A legutóbbi börtönbüntetéséből 1924 tavaszán szabadult, és hiába nem dolgozott semmit, fényűző életet élt, rendszeresen járt külföldre is.
Amikor egyszer egy bécsi kiruccanása után házkutatást tartottak a budapesti bérelt lakásában, negyvenmillió koronát találtak nála a rendőrök. Kérdőre vonták, de ő azt mondta: a pénzt Bécsben élő sógorától, Moránszky Gyulától kapta, aki nagymenő, dúsgazdag ékszerész. A rendőrök, bár sejtették, hogy Bodor sztorija messziről bűzlik, nem tehettek semmit azonkívül, hogy az osztrák rendőrségnek jelezték, nézzenek utána Moránszkynak. Ám az osztrákokat nem érdekelte különösebben a magyarok kérése. Már csak azért sem, mert Moránszky túl nagy hal volt ahhoz, hogy csak úgy vegzálni kezdjék. Az ékszerésznek a bécsi Praterstrassén található üzletébe sűrűn megfordultak vevőként az osztrák elit tagjai, elég méltatlan lett volna csak úgy vegzálni őt.
A sorozat első része:
A magyar alvilág legjobb hamisítója, a Svéd - Magyar svindlerek, 1. rész
Csak kevesen ismerték személyesen, mert kevés emberben bízott meg. Egy szekrény méretű testőr kísérte éjjel-nappal, a kilencvenes években ő állította elő a legjobb hamisítványokat, legyen szó útlevélről, igazolványról, jogosítványról vagy bármilyen okmányról. Megnyerő modora, jó kommunikációja megtéveszthette azokat, akik nem tudták, hogy ő Svéd, az alvilág egyik legjobb hamisítója.
Mi köze van Diana hercegnőnek a világ aknáihoz? Miért nem gyilkolásra tervezik az aknát? Miben kamuznak a háborús filmek? Interjú egy konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítővel, Andrássy Zitával.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Most még a lakásbiztosítások szinte minden viharkárt fedeznek, de könnyen lehet, hogy ez néhány év múlva már nem lesz így.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
Egyszerre többet is.
