A korábbi súlyos világjárványoktól eltérően az emberiség ezúttal egyáltalán nem volt tehetetlen és igenis képes ellenőrizni a természet erőit – ezt tartja a koronavírus-járvány legfontosabb tanulságának Yuval Noah Harari. A történész szerint, hogy mégis ennyi a beteg és a halott, az a politika bűne, mert a tudósok megtették a magukét.
A világhírű izraeli történész a Financial Times-ban közreadott hosszú elemzésben arra emlékeztet, hogy az eltelt egy év igencsak aláhúzta az információs technológia jelentőségét. A digitális forradalom mindent megváltoztatott, az automatizálás és az internet elviselhetővé tette a bezártságot. Azon felül szinte zavartalanul folyt az alapvető gabonafélék termesztése, mert a földek megműveléséhez már alig kell ember. Ugyanilyen okokból nagyrészt zavartalan maradt a világkereskedelem is, elsősorban a tengereken.
Igen lényeges, hogy az internet a hatalmas többletteher ellenére sem omlott össze, és még elképzelni is rossz, mi lenne velünk nélküle. Hiszen lehetővé tette, hogy egész országok változatlanul működjenek, a fizikai zárlat ellenére is. Viszont pont ezért a digitális infrastruktúra lehet egy következő nagy csapás célpontja, legyen szó a kíber hadviselésről vagy rosszindulatú számítógépes vírusokról.
Yuval Noah Harari: A világ a koronavírus után
Olyan társadalmi kísérletek zajlanak a koronavírus megjelenése következtében, amilyeneket egy kormány sem merne meglépni „békeidőben" - állítja korunk egyik legismertebb gondolkodója.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
