Tényleg szovjet oltáshoz voltak szokva a Kádár-rendszer nemzedékei?

A Szputnyik V megbízhatóságával nem függ ugyan össze, de a szocializmus éveiben a fejlett hazai gyógyszeripar vakcinái voltak nyerők – bár volt szerepe a szovjet importnak is.

Tényleg szovjet oltáshoz voltak szokva a Kádár-rendszer nemzedékei?

Nemcsak közösségi oldalakon pörög az érvelés és ellenérvelés, hanem Orbán Viktor is szóba hozta (legutóbb egy német lapban): „a kommunizmus idején gyerekkorunkban szovjet vakcinákkal oltottak minket, és látják, jól vagyunk“.

Valójában azonban – már csak a korra jellemző önellátás jegyében is – azokban az időkben főleg magyar oltóanyagokat vetettek be. Nem utolsósorban azért is, mert a hazai gyógyszeripar hagyományosan fejlett volt, mindjárt erre is hozunk példákat. Az általunk megkérdezett néhány szakértő alig emlékezett szovjet vakcinák hazai alkalmazására – a kivételek közé tartozik egy szovjet kanyaróoltás és a gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek története.

Igaz, a Sabin-csepp addigra valójában szovjet–amerikai volt. Az amerikai kutató szovjet kollégákkal közösen fejezte be kutatásait, és a vakcina kipróbálása az USA helyett a Szovjetunióban történt. Erről itt írtunk:

Az oroszoktól jött a vakcina, és legyőzte a járványt - több mint 60 éve

Migránsok is fejlesztették az oltóanyagot. Nyugaton nem bíztak az orosz vakcinában. A világjárvány miatt világméretű volt a tudományos együttműködés. Történet a gyermekbénulás éveiből.

A Sabin-cseppek gyártása az első nagy és sikeres, szovjet importtal végzett oltási kampány után idehaza is megkezdődött, de a termelés nem volt hatékony; ez volt az az oltás, amely aztán a Szovjetunióból érkezett. A másik gyermekbénulás-oltást, az amerikai Salk-vakcinát itthon gyártották – de csak az első importhullám után. Ez meglepő történet volt.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.