Egy forgalmas celebüzlet és a kormánynak a vidéki üzletek megmentését célzó gazdasági csomagja révén is szó esett a kisboltokról az elmúlt hetekben. A sokszor néhány alkalmazottal működő kereskedések történetének máig ható fejezete a hatvanas évek végén kezdődött. Retróvilág, retrókereskedelem, első rész.
Friss pékáru, felvágottak, zöldség és gyümölcs, mosószer, papírszalvéta – a vidéki kisboltok afféle szatócsboltként szinte mindent tartanak a polcokon, amire egy háztartásban szükség lehet. Vagy annál is többet – legalábbis valami pluszt láttak meg azok, akik elözönlötték Ördög Nóra és férje balatoni kisboltját, felbőszítve a környéken lakókat. Az általános tendencia azonban nem ez, így a szakma inkább elkésettnek tartja, hogy a multiláncokat több mint tíz éve kisebb-nagyobb hévvel szidó kormánynak csak most jutott eszébe, hogy a harcban vesztésre álló kisboltokat is támogassa valahogy.
De miért is kerültek nehéz helyzetbe a kisboltok? És miért van az, hogy máig felbukkan a polcukon a friss áru mellett egy-két fazék vagy használt ruha, sőt, van, ahol informatikaórát is tartanak. És talán épp ez mentheti meg őket?
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
