Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Izrael és a Hamász nem először háborúzik egymással, a legutóbbi, 2014-es konfliktus majdnem két hónapig tartott, így a tragikus események forgatókönyve ismerős is lehet. A Hamász és más gázai szélsőséges szervezetek válogatás nélkül izraeli lakott övezetekre lövik ki a rakétáikat, ezúttal eddig több mint háromezret – főként Jeruzsálemre, Tel-Avivra, dél-izraeli településekre. Az izraeli hadsereg kemény, egyesek szerint aránytalan megtorló támadásokat hajt végre a Gázai övezetben, a légi és tüzérségi csapások következtében épületek sokasága omlik össze.
Konfliktus, polgárháború vagy anarchia? Az izraeli-palesztin viszony háttere
Az izraeliek és a palesztinok mostani összecsapása a korábban tapasztaltakhoz képest példátlanul gyorsan eszkalálódott, összemosódnak a racionalitás és az irracionalitás határai. Politikai megoldás nem látszik, egyelőre marad a még helyi mércével mérve is brutálisnak tekinthető erőszak.
A hétfőn már a második hetébe lépett mostani összecsapásokban gázai források szerint több mint kétszáz palesztin vesztette életét, izraeli oldalon jóval kevesebb az áldozat. A hét évvel ezelőtti háború során az izraeli szárazföldi erők átlépték a határt – ez eddig nem történt meg –, viszont akkor a katonai veszteség is magasabbra szökött.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a hadműveletek teljes erővel folytatódnak. A céljuk az, hogy az Izrael, az USA és az EU által is terrorszervezetnek minősített Hamász katonai infrastruktúrája – kilövőállásai, fegyverraktárai, alagútrendszere – jelentős kárt szenvedjen, és jó időre elvegye a kedvét és a lehetőségét újabb konfrontációtól. Az izraeli hadsereg egyúttal a Hamász és az Iszlám Dzsihád több katonai parancsnokát is likvidálta.
A most kitört erőszak ismét elhúzódó háborúvá fajulhat Izrael és a palesztinok között
A napokban egymásra zúdított rakéták százaival súlyosbított konfliktus hátterében Kelet-Jeruzsálem megoldatlan problémája húzódik, de pártpolitikai érdekek is szerepet játszanak.
