Konfliktus, polgárháború vagy anarchia? Az izraeli-palesztin viszony háttere

Az izraeliek és a palesztinok mostani összecsapása a korábban tapasztaltakhoz képest példátlanul gyorsan eszkalálódott, összemosódnak a racionalitás és az irracionalitás határai. Politikai megoldás nem látszik, egyelőre marad a még helyi mércével mérve is brutálisnak tekinthető erőszak.

  • Paragi Beáta Paragi Beáta
Konfliktus, polgárháború vagy anarchia? Az izraeli-palesztin viszony háttere

Ha a Covid-járványt megelőző években valaki meghívott vendégként, üzleti úton vagy turistaként járt már Izraelben, bizonyára körbevezették Jaffa óvárosában, ehetett görögdinnyét feta sajttal a tel-avivi strandon, vásárolhatott palesztinoktól a jeruzsálemi óvárosban. Ha találkozott is gépfegyveres egyenruhásokkal, az izraeli megszállásnak nyomát sem láthatta. Az ugyanis a világ hírolvasó közönsége számára is jobban érzékelhető, mint az ország belső területeire tévedt vendég számára.

Izrael – legalábbis a mérsékelt, liberálisan gondolkodó, szekuláris középosztály – mesteri módon határolta el magát a palesztin kérdéstől az utóbbi évtizedekben, olyan technikai-logisztikai problémaként kezelve azt, amelyet inkább menedzselni kell, mint megoldani. Miközben a hazai sajtóban megjelent elemzések, illetve helyszíni beszámolók igyekeznek rekonstruálni az izraeli-palesztin konfliktus kiújulását, a mélyebben gyökerező, strukturális okokról viszonylag kevés szó esik.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.