Az izraeliek és a palesztinok mostani összecsapása a korábban tapasztaltakhoz képest példátlanul gyorsan eszkalálódott, összemosódnak a racionalitás és az irracionalitás határai. Politikai megoldás nem látszik, egyelőre marad a még helyi mércével mérve is brutálisnak tekinthető erőszak.
Ha a Covid-járványt megelőző években valaki meghívott vendégként, üzleti úton vagy turistaként járt már Izraelben, bizonyára körbevezették Jaffa óvárosában, ehetett görögdinnyét feta sajttal a tel-avivi strandon, vásárolhatott palesztinoktól a jeruzsálemi óvárosban. Ha találkozott is gépfegyveres egyenruhásokkal, az izraeli megszállásnak nyomát sem láthatta. Az ugyanis a világ hírolvasó közönsége számára is jobban érzékelhető, mint az ország belső területeire tévedt vendég számára.
Izrael – legalábbis a mérsékelt, liberálisan gondolkodó, szekuláris középosztály – mesteri módon határolta el magát a palesztin kérdéstől az utóbbi évtizedekben, olyan technikai-logisztikai problémaként kezelve azt, amelyet inkább menedzselni kell, mint megoldani. Miközben a hazai sajtóban megjelent elemzések, illetve helyszíni beszámolók igyekeznek rekonstruálni az izraeli-palesztin konfliktus kiújulását, a mélyebben gyökerező, strukturális okokról viszonylag kevés szó esik.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
