Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
HVG: Mi sem mutatja jobban, hogy az amerikai külpolitika középpontjában Kína kérdése áll, mint hogy a befolyásos londoni The Economist címlapsztorit szentelt neki. Abban figyelmeztet, hogy Joe Biden elnök túlértékelheti az USA befolyását, és alábecsülheti, hogy Washington szövetségesei mit veszíthetnek azzal, ha hátat fordítanak Kínának. Igaz ez több európai országra is. Hogyan kell hát a Biden-doktrínát érteni?
Marc Dillard: A Biden-adminisztráció elsődleges célja fenntartani azt a szabad és nyitott nemzetközi rendszert, amely világszerte segítette a prosperitást az utóbbi hét évtizedben. Meg kell védenünk ezt a rendszert, amikor kihívás éri Kína vagy bármely más ország részéről, ellen kell állnunk. Biden elnök úgy véli, az USA és az EU erősebb, ha együtt védelmezi az olyan közös demokratikus értékeket, mint a tisztességes verseny vagy az átláthatóság.
HVG: Mennyiben különbözik a Biden-kormány célja attól, amit az előző, Donald Trump vezette adminisztráció vallott, hiszen az még kereskedelmi háborút is kezdett Kínával?
M. D.: Amikor a Biden-adminisztráció hivatalba lépett, három prioritása volt: a koronavírus-járvány elleni küzdelem, a klímavédelem és Kína. A kormány politikája mögött Kínával kapcsolatban Washingtonban kétpárti egyetértés van. Kína szerepét és ambícióit mindkét párt ugyanúgy felmérte, ezért nagy a támogatottsága a szabad és nyitott nemzetközi rendszer megőrzésére tett erőfeszítésnek, illetve a technológiai versennyel vagy az emberjogi kérdésekkel kapcsolatos politikának. A munkánk része segíteni Magyarországnak megérteni, hogy fel legyen készülve, milyen kockázatokat rejt magában, ha Kínával vagy kínai entitásokkal üzletel.
