Brüsszellel szemben kemény, Moszkvával barátkozik a magyar külpolitika, amely az orosz vakcinának is helyet csinált az EU-ban.
Furcsa elvek szerint működik a magyar külpolitika. Amikor Brüsszelt kell bírálni, azonnal magas fokozatba kapcsolnak az illetékesek, és számtalanszor elhangzott már, hogy nem azért harcolt a magyar nép a szovjet birodalom ellen, hogy most önként hajtsa a fejét az új Moszkva, azaz Brüsszel jármába.
Amikor viszont a jelenlegi, szabadon választott szövetségeseink – az EU mellett a NATO – elítéli azt az Oroszországot, amelynek vezetője, Vlagyimir Putyin államfő a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió széthullását, majd mosolyogva kommentálta azt, hogy az orosz titkosszolgálat épületében ismét felállították a bolsevik Cseka rettegett alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek a mellszobrát, a magyar kormány különféle indokokkal teljesen kihátrál a közös fellépésből, vagy igyekszik a minimumra redukálni az intézkedések hatását.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
