A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.
A moszkvai Gorkij utcából ismét Tverszkaja lett, Leningrád visszakapta alapítója, Nagy Péter nevét és újra Szentpétervárként szerepel a térképen, az Urál kapujának számító Szverdlovszk több mint fél évszázadnyi szünet után megint Jekatyerinburg, s már Gorkij város sincs, a település visszakapta a régi elnevezést, Nyizsnij Novgorodot. A nagy név(vissza)változtatási hullám 1991-ben, a Szovjetunió széthullása után érte el Oroszországot és a többi szovjet utódállamot, és nem csak az utcaneveket érint: sorra dőltek le a Lenin, illetve a többi kommunista vezér emlékére emelt szobrok is.
A lendület azonban nagyon gyorsan elfogyott, egyrészt sokan hatalomban maradtak, akik a szovjet időkben is ott voltak, nekik nem volt fontos mindent átnevezni. Másrészt hamar kiderült ugyanis, hogy a birodalom széthullásával nem oldódtak meg a Szovjetuniót mélybe rántó gazdasági problémák. Az életszínvonal mindenhol romlott, Oroszországban pedig megkezdődött az oroszok által ma is rémálomként emlegetett jelcini korszak.
A Tverszkaja utca, még messze a kommunista átnevezéstől, 1896-ban, egy híres korabeli filmes úttörő, a Lumiére fivéreknek dolgozó Charles Moisson felvételén:
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
