A koronavírus-járvány bő egy éve olyan elbocsátási hullámot hozott, amilyenre nemigen volt még példa. Az első lezárások idején a cégvezetők egy részén pánik és kapkodás lett úrrá, egymás után érkeztek a hírek, hol hány embert rúgnak ki.
Laura értékesítési vezető volt egy középvállalatnál, őt is egyik napról a másikra bocsátották el, utána pedig gyakorlatilag az egész csapatot elküldték, mondván: most nincs bevétel, úgyhogy nincs pénz fizetésekre. Később – spekuláltak – a kirúgottak úgyis elárasztják a munkaerőpiacot, úgyhogy lesz kikből válogatni, ha a régiek nem jönnének vissza. Hogy Laura főnökei megbánták-e, amiért szélnek eresztették a jól bevált embereiket, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy
az első sokk után számos vezető észbe kapott, és a kezdeti, humánusnak épp nem nevezhető intézkedések után egészen más stílust kezdett kialakítani.