Miközben a versenyben leszakadni látszó, színtelen Armin Laschet mellett – korábbi deklarált távolságtartását feladva – kampányolni kezdett kereszténydemokrata párttársa, Angela Merkel, addig a 16 év után távozó kancellárhoz pénzügyminiszterként fűződő kormányzati kapcsolatát kamatoztatva sereghajtóból az élre ugrott a szociáldemokrata Olaf Scholz. Aki a nyugodt erőnek állítja be magát a Merkel idején ehhez szokott Németországban.
Azt mesélik, egyszer már megtörtént, hogy felemelte a hangját, s kijött a sodrából. Olaf Scholz, a német szociáldemokrata párt (SPD) 63 éves kancellárjelöltje maga a megtestesült nyugalom, a kimért visszafogottság. Beszédeit nem övezi látványos gesztusokkal és kiszámított hangsúlyváltásokkal. Csak mondja a magáét. Ráadásul mindezt nem valamiféle beképzelt felsőbbrendűséggel adja elő: sokkal inkább
szerény könyvelő benyomását kelti.
Baloldali fordulat veszélyére figyelmeztetett Merkel az utolsó parlamenti beszédében
A leköszönő kancellár szerint el kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét.
Ehhez képest már negyedik éve Európa legnagyobb gazdaságának pénzügyminisztere, s ha a népszerűségi mutatók nem fordulnak ellenkezőjükre a következő napokban, akkor az ország leendő kancellárja.
Egyelőre a résztvevők szerint minden jól halad, mindenki reményteljesnek tűnik. Az európai vezetők a jelek szerint megtalálták a közös hangot Donald Trump amerikai elnökkel, ám bármire jutnak, ahhoz még Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is lesz egy-két szava.
Februárban a hírhedt, összeveszésbe torkolló találkozón a Fehér Házban szóvá tették, hogy az ukrán elnökön miért nincs öltöny.
Augusztusi mérésük szerint a DK is elérné a parlamenti küszöböt.
