A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Egyfajta „magyar átok” is felfedezhető az öngyilkossági adatok járvány miatti megugrása hátterében.
Nem lehet pusztán a járvány következményeivel – a bezártsággal, a személyes kapcsolatok ritkulásával vagy távmunkával – magyarázni, hogy a Covid-járvány első évében, 2020-ban 11 százalékkal nőtt az öngyilkosok száma Magyarországon. A KSH minap közölt adatai szerint tavaly 153-mal többen vetettek önkezükkel véget az életüknek, mint az utolsó „békeévben”, 2019-ben. Azt még csak remélni lehet, hogy ez nem egy tartós trendforduló első állomása, de hogy magyar sajátosság is van a dologban, azt mutatja, hogy miközben más országok sem vonhatták ki magukat a járvány embert próbáló következményei alól,
külföldön jellemzően nem ilyen mértékben (vagy egyáltalán nem) romlottak a hasonló adatok.
A térségünket nézve például Szlovákiában és Ausztriában – holott náluk a magyarországinál olykor szigorúbb vagy hosszabb ideig tartó járványügyi korlátozások voltak érvényben – tavaly kevesebb öngyilkosságot regisztráltak, mint az azt megelőző évben, mindössze a csökkenés mértéke lassult (1-1 százalékponttal). Csehországban és Szerbiában tavaly visszájára fordult a csökkenő trend, de az emelkedés mértéke (1 százalékpont) meg sem közelítette a magyarországit.
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.