Minden parasportolónak rosszul esik, hogy az olimpikonok körül nagyobb a felhajtás, mint a paralimpikonok körül, hiszen ő is ugyanannyit edz, mint Hosszú Katinka vagy Milák Kristóf - mondja az úszó. Sokszor általában is érzi az előítéletes gondolkodást, mégis azt látja, hogy a magyarok egyre elfogadóbbak a fogyatékos emberekkel. Sokat várt első paralimpiai aranyára, sokat is dolgozott érte, de nem bánja, mert "nagyon szeret a vízben lenni". HVG-portré.
HVG: Úgy fogalmazott, korábban évente 4-5 interjút adott, most naponta 3-4 felkérése van. Hogy éli meg, hogy egyik napról a másikra ekkora lett az érdeklődés?
Illés Fanni: Mióta sportolok, nem volt ekkora felhajtás a paralimpia körül, ami szokatlan ugyan, de nagyon élvezem. Tokió óta pihenni sem volt időm. Nekem tényleg nagy öröm, hogy mondanivalója lett a paralimpiának, és nem csak négyévente letudandó kötelezettség.
Itt élettörténetek, példaképek vannak, akiket igenis be kell mutatni.
HVG: Mi változott meg az elmúlt években?
I. F. : Öt éve még nem tudtam 100 százalékosan az úszásból megélni, ma már igen. A juttatások is nőttek, és a szponzorok is felfigyeltek ránk. Talán az emberek tudatáig is eljutott, hogy ez nem szabadidősport. A csapat nagy része ráadásul fiatalokból áll, akik a közösségi oldalakon is aktívak.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
