Valamennyi elődjére rálicitálva hajt a nyugdíjasok voksaiért Orbán Viktor, aki egyébiránt főúri keggyé tette annak eldöntését, mikor spórol rajtuk, és mikor oszt nekik alamizsnát.
„Van egy nyugdíjprémium, amit fognak kapni, Feri bátyám, novemberben egy nyolcvanast, és a következő évben, február közepén szerintem még fog kapni egy egyhavit”
– így jelentette be kesztölci nyugdíjasok társaságában Orbán Viktor, hogy micsoda ajándékot szán nekik. Bár hozzátette, hogy az utóbbiért még a pénzügyminisztere nyakára jár, de „rajta vagyunk a szeren”. A királyi többes jól tükrözi a kormányfői alapállást: mintha a saját pénzét osztogatná, úgy bánik a befizetett adókkal, járulékokkal. Egyúttal azt a bánásmódot is hűen illusztrálja, ahogy hosszú regnálása során a kormányfő a nyugdíjasokat kezelte.
Összességében a megtermelt jövedelem egyre kisebb részét juttatta nekik, azt is úgy, hogy a járulék- és a nyugdíjplafon megszüntetésével szélesre nyitotta az alacsony és a magas nyugdíjak közti ollót. Elhitette, hogy az inflációt követő emeléssel mindenki jól jár, holott a nyugdíjak az elmúlt fél évtizedben szédületes tempóban szakadtak el a bérektől. De amikor úgy érezte, hogy szükség van a nyugdíjasok voksaira, visszaosztott valamennyit a rajtuk megspórolt százmilliárdokból, ha másként nem, Erzsébet- és rezsiutalvány formájában.
A kormány hitelből fedezi a választási osztogatást, bár Orbán Viktor ezt tagadja
A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t - ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.
Érdemes az egyes tételeket sorra venni. A baloldali kormányzás időszakában, 2002 és 2010 között a hazai össztermék 9,2 százalékáról több mint 11 százalékára nőtt a nyugdíjasok részesedése. Ez az arány egészen 2013-ig fennmaradt, ám 2019-re 8,2 százalékra zsugorodott – épp abban az időszakban, amikor felpörgött a gazdasági növekedés. A legutóbbi konvergenciaprogramból kiviláglik, hogy a kormány még 2030-ra sem változtatott volna ezen, az akkorra tippelt GDP 8,3 százalékát tervezte a nyugdíjakra költeni.
Árnyalja azonban az arányokat, hogy időközben nőtt a korhatár, átalakították és már az Egészségbiztosítási Alapból fizetik a rokkantsági nyugdíjat. Manapság cirka négyszázezerrel kevesebb nyugdíjast tart számon a statisztika, mint 2010 körül. Miközben az öregségi nyugdíjasok száma még nőtt is, a korhatár előtti és a rokkantnyugdíjasok népes tábora kihullott a rendszerből, ők járandóságuk egy részét is elbukták.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
2 284 732 beérkezett szavazatról beszélnek.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
