1 perc
2021.11.26. 08:00
Van, aki fél, hogy a telefonján keresztül megfigyelik – és van, aki önként tölt le alkalmazást, amely minden mozdulatát rögzíti, mert az okostelefon idejében jelezhet lelki vagy idegi tüneteket.
Csak illúzióban ringatja magát, aki az erős, egységes és cselekvőképes EU-ról álmodik, mert olyan nincs. A földrész jövőjét jelenleg az öntudatos, antiliberális nacionalisták határozzák meg. Ezt fejti ki a német lap EU-szakértő szerkesztője.
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.
Petra Thorbrietz „Meghódítjuk Európát” című könyvében bemutatja az Orbán-rendszert és Magyarországot mint a jobboldaliak „zarándokhelyét”. Következtetése egyértelmű: Európának most elemeznie kell Magyarország esetét, és le kell vonnia a következtetéseket, „mielőtt belső ellenségei miatt összeomlik az EU”.
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Bár voltak árnyalatnyi különbségek a reformkor nagyjai között, mind azt vallották, hogy csakis a nyugati orientáció az üdvözítő út Magyarország jövőjében.