#pszichiátria

A gyerekkori mentális problémák sokaknál nem zárulnak le 18 évesen – állítja egy friss tanulmány

A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.


Egy anya segítséget kért, mégis tragédia lett a vége – hogyan ismerhető fel időben a szülés utáni krízis?

Lindsay Clancy amerikai ápolónő jelenleg is zajló bírósági tárgyalásának középpontjában egyrészt három kisgyermeke meggyilkolása áll, de ott van az a kíméletlen tény is, hogy egy anya hiába kért segítséget, nem jutott időben megfelelő ellátáshoz. Az ügy jóval több családot érintő kérdéseket hozott felszínre: mi választja el az átmeneti lehangoltságot a depressziótól, az ijesztő gondolatokat a teljes valóságvesztéstől, és hová fordulhat az, aki érzi, hogy baj van? A válaszadáshoz elsőként le kell bontani a jó anya mítoszát, amely gyakran akkor kényszeríti hallgatásra a nőket, amikor segítségre volna szükségük.



Segítség vagy kényszer? Aranyat érne, ha a pszichiátriai ellátásba beleférne a jó beteg–ápoló kapcsolat

Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.















„Az embert nézzük, ne az eseményt” – az öngyilkosságok megelőzésével társadalmilag is adósak vagyunk

A pszichiátriai szakmában az öngyilkosság az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb kérdés, amivel foglalkozni kell, de össztársadalmi feladat is – erről beszéltek szakemberek az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából. Habár a számok alapján valóban történtek pozitív fejlemények az elmúlt évtizedekben, a hazai tendenciából két törés is kiolvasható, és az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd. A legerősebb rizikófaktorok mellett arról is fontos tudnunk, hogyan beszéljünk erről a témáról kegyelettel, mégis edukatívan a nyilvánosságban, a máig jellemző stigmatizációnak ugyanis pusztító ereje van.