Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
Most, hogy lement a két, március 15-ei miniszterelnök-jelölti beszéd, talán nem árt visszatérni a gyökerekhez. Ahhoz, hogy honnan indultunk, és hová érkeztünk.
A kiváló német szociológus, Norbert Elias, főműve (A civilizáció folyamata) egy pontján a következő kérdést teszi fel: „Miként keletkeznek egyáltalán az emberi világban olyan figurációk, amelyeket egyetlen ember sem szándékozott létrehozni, amelyek azonban távolról sem szilárdság, szerkezet és struktúra nélküli felhőképződmények?”
A kérdés több mint aktuális, hiszen nyugodtan kimondhatjuk: normális emberek nem akarnak háborúzni, a háború mégis itt van.
Csizmadia Ervin: A „vékony jég" effektus, a „történelem vége" és az orosz-ukrán konfliktus
Az 1989-ben létező szovjet elitek viszonya a rendszerváltozásokhoz és a liberális demokráciához lehet a kulcspontja a mostani háborúnak. Elemzés Francis Fukuyama A történelem vége? című esszéje alapján.
De másképpen is mondhatjuk: amikor létrejött a világ új rendje, a liberális demokrácia, talán „egy ember” se volt, aki elképzelhetőnek tartotta volna, hogy ebben a világrendben olyasmik történjenek, amelyeket ma magunk körül látunk. S e tekintetben ne is a háborúra gondoljunk (hiszen Oroszország legfeljebb csak rövid időre vált a liberális világrend részévé), hanem arra, hogy Európának azon részén, amely csatlakozott az EU-hoz, érdekes és az eredeti tervekkel nem feltétlen kompatibilis folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedekben.
