14,8 százalékkal nőtt az átlagkereset, de az infláció az emelkedés majdnem kétharmadát eltüntette
3 perc
2022.03.28. 07:52
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Megtették a hatásukat az év eleji béremelések, valamint a minimálbér-emelés: idén januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a nettó átlagkereset 322 100 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó átlagkereset 13,7, a nettó átlagkereset pedig (kedvezményekkel számolva) 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó azért nőhetett jobban, mert a 25 éven aluliak személyi jövedelemadóját most engedte el az állam – a kedvezmények nélkül számolva ott is 13,7 százalékos lett volna az emelkedés.
Mivel az infláció ugyanekkor 7,9 százalékos volt, a reálkereset 5,4 százalékkal nőtt.
Ráadásul az inflációról ismerünk már frissebb számokat is, így tudjuk, hogy az január óta még tovább nőtt, és a jegybank is azt valószínűsíti, hogy a tavasz elején még annál is jobban fog emelkedni, akár 10 százalék fölé is.
A kereseti statisztikába a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a legnagyobb nonprofit szervezetek teljes állású dolgozóinak fizetése számít bele.
A bruttó kereset mediánértéke – vagyis az a középső érték, amelynél az emberek fele többet keres, másik fele kevesebbet – 375 800 forint volt, 13,1 százalékkal több, mint egy éve. Vagyis a többség jóval az átlag alatt keres, ráadásul a medián kisebb ütemben emelkedik, mint az átlag, ami azt jelenti, hogy a legtöbben nem éreztek annyira nagy béremelkedést, mint amit az átlagmutató jelez. (Azt, hogy nettóban mennyi a mediánjövedelem, nem lehet tudni, ezt a számot bruttóban teszi közzé a KSH.)
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12,5, a költségvetésben 12,8, a nonprofit szektorban 32,1 százalékos növekedést jelent a tavaly januárihoz képest. A költségvetési szektor növekedése nagy részben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének köszönhető. A nonprofit szektorban nagyon látványos a növekedés, de ennek a magyarázata az, hogy tavaly augusztustól sok felsőoktatási intézményt alapítványi fenntartásba adtak, így azok átkerültek a költségvetési szektorból a nonprofitba.
| A rendkívüli munkaerőhiány is felfelé hajtja a fizetéseket |
Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki az adatokból: átlag feletti keresetnövekedés mutatkozott az építőipar, valamint a szállítás, raktározás területén, ahol már hónapok óta hallani a rendkívüli munkaerőhiányról, valamint vélhetően itt okozott komolyabb átrendeződést a minimálbér-emelés okozta bértorlódás. Szintén hasonló okok miatt láthatunk közel 20 százalékos béremelkedést a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban. Az elemző szerint a kereskedelemben és az építőiparban tovább folytatódik a nagy béremelkedés, az infláció viszont akkora, hogy hiába nőhetnek a bérek 2022 egészében akár 15 százalékkal is, a reálbérek 5–6 százalékkal emelkedhetnek csak. |
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 785 200 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 303 300 forint.
A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak átlagkeresete bruttó 508 100, a nőké 427 200 forint volt, ami a férfiaknál 13,6, a nőknél 13,7 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A fizikai munkát végzők bruttó átlagkeresete 339 500 forint volt, a szellemi munkát végzőké pedig 594 100, ez 14,2, illetve 13,4 százalékos növekedést jelent.