Még tovább nőtt, minden várakozásnál magasabb az infláció

7,9 százalékos volt az infláció januárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez még a 2021. novemberi és decemberi 7,4 százalékosnál is magasabb. Így most már majdnem 14 és fél éves rekordról beszélhetünk, ennél nagyobb inflációt utoljára 2007 augusztusában mértek (az 8,3 százalékos volt).

Az árak még decemberhez képest is nagyon nagyot nőttek, egy hónap alatt 1,4 százalékos volt az átlagos áremelkedés. A nyugdíjas infláció – vagyis az idősek fogyasztási szokásai szerint súlyozott mutató – 7,4 százalékos volt, jóval nagyobb az 5 százalékos nyugdíjemelésnél. A maginfláció – az egyszeri hatások és a gyorsan változó külföldi hatások nélkül számolt mutató – 7,4 százalékosra nőtt a decemberi 6,4-ről, pedig már az is majdnem 20 éves rekordot jelentett, a mostaninál magasabb 2001 decemberében volt utoljára.

Termékcsoportokra lebontva így jött ki a drágulás:

• Az élelmiszerek ára 10,1 százalékkal nőtt. Az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0 százalékkal emelkedett.
• A szeszes italok és dohányáruk egybe számolva 7,7 százalékkal drágábbak, mint egy éve, ezen belül a cigaretták 10 százalékkal.
• A ruhák 4 százalékkal drágultak.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 7,9 százalékkal nőtt. ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
• A háztartási energia csak 1,2 százalékkal lett drágább, a rezsi befagyasztása miatt csak kevés energiahordozó ára nőtt.
• Az egyéb cikkek nevű csoport 11,3 százalékkal drágult. Ide tartozik az üzemanyag is, ez most 22,5 százalékkal drágább, mint tavaly januárban.
• A szolgáltatások ára 5,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.

Sokáig az elemzők, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is biztos volt abban, hogy az infláció 2021 novemberében elért a csúcsára – aztán kijött a decemberi adat, és jókora meglepetésre az sem mutatott csökkenést. Így pedig már jobban elbizonytalanodtak a szakértők, mikor tetőzhet az áremelkedés. Amikor a Portfolio az adatközlésre készülve elemzőket kérdezett arról, mit várnak, nyolc szakértő közül csak egyvalaki várt lassulást, de még a legpesszimistább is csak 7,6 százalékot prognosztizált.

Arról, hogy miként számolják ki az inflációt és mit lehet tenni ellene, itt írtunk részletesen:

Nyakunkon a drágulás, de tényleg rossz dolog az infláció?

2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem?

A pesszimizmus fő oka az volt, hogy az áremelkedést hajtó folyamatok továbbra is megmaradtak. A cégek egyre drágábban jutnak hozzá a termékekhez, hiszen sokba kerül az áruszállítás és az energia is – a rezsi befagyasztása csak a lakossági energiaárakat érinti. Erre rátesz egy lapáttal az, hogy a munkaerőköltség egyre nagyobb. Itt öngerjesztő folyamatot láthatunk: ahogy nőnek a bérek és az infláció egyszerre, úgy kell még több fizetést adni a dolgozóknak, hogy megérje a munkahelyükön maradni, viszont ezt a béremelést előbb-utóbb beépítik a cégek az áraikba. A szolgáltató szektorban, ahol komoly a munkaerőhiány, is egyre nagyobb fizetéseket kell adni.

A fizetésekről a KSH még csak a 2021. novemberi számokat tette közzé, akkor 10,1 százalékkal voltak a keresetek magasabbak az egy évvel korábbinál. Azaz a béremelés jelentős részét elviszi az infláció – különösen a nem állami dolgozóknál igaz ez, az ő béreik csak 8,8 százalékkal nőttek.

Ezek a problémák megvannak a világ sok helyén, az USA inflációja például 40 éves rekordot jelentő 7,5 százalékra nőtt, az eurózónáé valószínűleg 5,1 százalékos lesz. Az azonban magyar specialitás az idei helyzetben, hogy a kormány soha nem látott nagyságrendű osztogatásba kezdett a választás előtt. Már önmagában az, hogy lehet tudni, hamarosan rengeteg pénz érkezik sokak számlájára, fűtheti az inflációt, a java pedig csak februártól jön majd.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója sokkal optimistább volt, ő úgy számolt, hogy a kormány ármaximálásai 2-2,5 százalékponttal vihetik lejjebb az inflációt. Persze ez akármilyen szépen hangzik, érdemes fenntartásokkal kezelni. Nem csak azért, mert az élelmiszerárak maximálása majd csak a februári számokon mutatja meg a hatását, hanem azért is, mert mindazon tételek közül, amelyeket ide számolt, a hitelkamatok nincsenek benne az inflációs mutatóban, a rezsicsökkentés pedig már évekkel ez előtt megtörtént, tehát ott legfeljebb annyit mondhatunk, hogy jóval magasabb lenne a lakossági energiaár, ha hirtelen az egészet eltörölnék.

A Magyar Nemzeti Bank is sokat tehet a helyzet javulásásért, magasabb kamatokkal próbálkozhat visszafogni az inflációt. Januárban a most épp irányadó mutatót, az egyhetes betéti tender kamatát 4-ről 4,3 százalékosra emelte, és további szigorítás sem kizárt.

Van egy olyan tétel, amely hamarosan akár lassíthatja is az infláció növekedését: a dohányáruk. Az EU-s szabályok miatt 2021-ben kétszer, januárban és áprilisban meg kellett emelni a cigaretta jövedéki adóját, ez alaposan megnövelte a 2021-es árakat, és mivel mindig az egy évvel korábbihoz hasonlítunk az infláció kiszámításakor, 2022-ben már kisebb drágulás fog látszani. Igen ám, de a 2021. januártól esedékes adóemelés előtt már 2020. decemberében árakat emeltek a trafikokban, az akkori újévnél nem volt nagy árváltozás (legalábbis több olyan cigarettánál, amelyek az inflációba beleszámítanak), így idén januárban annyira nem fogja ez vissza az inflációt, inkább majd február és április között várhatjuk ezt. Már ha várhatjuk – épp 2021 végén ugyanis újabb nagy drágulást tapasztalhattak a dohányosok.

Az üzemanyagárak 480 forintos felső határa egy kicsit lassíthatja az inflációt. De egyelőre így is jelentős drágulás látszik itt is. A 480 forintos maximumár ugyanis rendkívül drága a tavaly ilyenkorihoz képest – 2021 januárjában egy liter 95-ös benzin 385, ugyanennyi gázolaj 401 forintba került. Ha nem lesz alacsonyabb a benzinkutak beszerzési ára, és nem tudnak jelentősen lemenni 480 forintos ár alá, akkor az üzemanyagárak drágulása százalékban mérve még egészen júniusig kétszámjegyű marad.

Az, hogy a kormány kötelezte az élelmiszerboltokat, hogy hét termék árát február 1-jétől vigyék vissza a 2021. október 15-i szintre, majd a következő havi inflációs adatban mutatja meg a hatását. Az viszont már sejthető a januári számokból, hogy ez melyik termékeknél lesz tényleg fontos:

• a sertéscomb a tavaly októberi 1420 forint után januárban 1440 forintba került,
• a csirkemellfilé ára 1600 forintról 1730-ra változott,
• egy liter étolaj 713 helyett 802 forintba került,
• egy liter 2,8 százalékos UHT tej 265-ről 315 forintra drágult,
• egy kiló kristálycukor októberben 261, januárban már 287 forint volt,
• ugyanennyi finomliszt 203-ról 242 forintra drágult,
• a csirke far-hát ára pedig nincs benne az inflációs mutatóban, annyira kis részét jelenti a magyarok átlagos költéseinek.

Itt fontos hozzátenni, hogy átlagárakról van szó, az boltonként változik, hogy milyen árszint volt a tavaly október közepi, amire vissza kellett menni februártól. Az MNB még a hét termék árának maximálása előtt tette közzé a becslését, amely szerint idén majdnem 7 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek. A hét érintett termékre az összes élelmiszerre költött pénz nagyjából nyolcada megy el, legalábbis a KSH így súlyoz az infláció kiszámításakor, vagyis némi, a számokban is látható eredményt várhatunk az árak rögzítésétől, csodát azért nem.