Mintha a Jobbik és a baloldal összefogása a Mi Hazánkat juttatta volna be a parlamentbe

A Mi Hazánk Mozgalom a vasárnap esti országgyűlési választásokon 6,15 százalékot szerzett, 318 168-an szavaztak rájuk, így pártlistáról hét képviselőjük, Toroczkai László, Dúró Dóra, Apáti István, Novák Előd, Szabadi István, Dócs Dávid és Pakusza Zoltán is bejutott a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy a Jobbikból kivált képviselők által alapított szélsőjobboldali párt önálló frakciót alakíthat a törvényhozásban. (Apáti és Dúró eddig is képviselők voltak, de a Jobbikból távozásuk óta függetlenként ülnek bent.)

Ez azért meglepetés, mert a Mi Hazánk bejutását egyik közvélemény-kutató sem jelezte előre, olyan 3–4 százalékra mérték őket, miközben a dupláját szerezték meg. Azokban a körzetekben érték el a legjobb eredményt, ahol korábban a Jobbik volt erős, miközben ezekre a választókerületekre jellemző, hogy az ellenzék jelentősen gyengült, a Fidesz pedig erősödött a 2018-ban elért eredményéhez képest. Vagyis úgy tűnik, hogy a korábbi jobbikos szavazók voksai megoszlottak a Mi Hazánk és a Fidesz között.

Fazekas István

Ez az alulmérés kicsit hasonló ahhoz, amikor 2009-ben a Jobbik berobbant az EP-választáson. Bár a közvélemény-kutatók 3–6 százalékra mérték őket, végül 14 százalékot szereztek. Vélhetően arról volt szó, hogy a szalonképtelennek számító párt iránti szimpátiájukat sokan titkolták a közvélemény-kutatók előtt.

Egy példa: a párt legjobb eredményét egyéniben Dócs Dávid érte el (ő pártlistáról be is jutott a parlamentbe), aki Nógrád megye 2. választókerületében hozott el úgy 11,95 százalékot, hogy a körzetet közben betonbiztosan, 61,09 százalékkal húzta be a fideszes Balla Mihály, az ellenzéki Gyenes Szilárdnak pedig csupán 22,98 százalék jutott. Pedig 2018-ban a jobbikos Dobrocsi Lénárd egymaga 27,47 százalékot ért el, mellé a baloldali ellenzék is hozott 16 százalékot. Olyan, mintha a Jobbik és a baloldal összefogása semmit nem hozott volna a konyhára.

Pártszinten kiemelkedő eredményt tudott felmutatni Szabadi István Bács-Kiskun megye 5. választókerületében: 9,88 százalékot söpört be Molnár László ellenzéki jelölt 27,56 százaléka és a fideszes Bányai Gábor 61,09 százaléka mellett úgy. Ugyanitt Farkas Gergely jobbikos jelölt 2018-ban 33,28 százalékot hozott, Bányai pedig 55,85-öt. Vagyis az ellenzék együtt a 2018-as jobbikos szavazószámot is képtelen volt hozni, a Jobbikra szavazók idén vélhetően szétszavaztak a kormánypárt és a Mi Hazánk jelöltje között.

Dúró Dóra és Novák Előd Budaörsön adta le a szavazatát

Fazekas István

A tendenciára pedig a Mi Hazánk politikusai is felfigyeltek. Novák Előd, a párt alelnöke hétfőn a Jobbikra utalva azt mondta a hvg.hu-nak: örömmel látja, hogy az „elvtelenség nem kifizetődő a politikában”.

Novák vélhetően arra a különös szövetségre gondol, amelyről az előválasztási kampány során írtunk is: a Jobbik Gyurcsány Ferenc pártjával, a DK-val alakította ki a legszorosabb együttműködést, miközben a Jobbik felemelkedése éppen a Gyurcsány-korszakra esett és éppen Gyurcsány Ferenccel és a szocialistákkal szemben határozták meg magukat.

Hogy paktálhatott le ez a két párt, amely annyira megvetette egymást?

Hogyan lehetséges, hogy az előválasztási kampány két legnagyobb, békében együttműködő pártja éppen a Gyurcsány Ferenc vezette DK és a Jobbik, amelynek politikája sokáig a Gyurcsány-ellenességre épült? Mit szólnak ehhez a Jobbik szavazói? Egy, a Jobbik belső ügyeire rálátó forrásunk ad magyarázatot erre, valamint arra is, hogy a DK elleni harc helyett miért nyerhet a párt a velük kötött szövetséggel.

Novák szerint azonban még így is túl sokan vannak olyanok, akik radikálisként nem mentek el szavazni április harmadikán, kihívásnak nevezte az ő megszólításukat. A Mi Hazánk fő kampányüzenete egyébként a „Covid-diktatúra” (vagyis a kötelező oltások és a koronavírus elleni lezárások) elleni tiltakozás volt, de a mai napig emlegetik a Jobbik számára annak idején sok szavazót hozó „cigánybűnözés” fogalmát, és harcolnak a Facebook ellen is. A párt képviselője, Dúró Dóra volt az is, aki ledarálta a Meseország mindenkié című LMBTQ-mesekönyvet.

A Jobbik-szavazók eltűnésének teóriáját támasztja alá a Political Capital hétfői választási gyorselemzése is. „2018-ban (határon innen) összesen 1,6 millióan szavaztak az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP, a Momentum és az Együtt listájára, a Jobbikéra pedig 1,1 millióan. Ehhez képest a hatpárti ellenzéki lista 2022-ben mindössze 1,8 millió voksot gyűjtött be. Úgy tűnik, illúzió volt azt feltételezni, hogy a 2018-as Jobbik szavazóinak jelentős része hajlandó lesz az egyesült ellenzék támogatására. Nagyobb részük vagy a Fidesznél, vagy a Mi Hazánknál köthetett ki” – vonták le a következtetést az elemzők.

A Political Capital szerint „a legtöbb megyében szinte pontosan a korábbi Jobbik-szavazók hiányoztak idén”. „Azokban a megyékben sikerült kevésbé a mozgósítás, ahol négy évvel ezelőtt magas volt a Jobbik szavazóinak a részaránya” – írták, hozzátéve, hogy az ellenzék feltehetően „teljes összeomlás előtt áll”, a bűnbakképzés szinte azonnal megkezdődött, a Jobbik elnöke, Jakab Péter az elsők között bírálta Márki-Zay Pétert a választási eredményért, saját maga és pártja felelősségét elhallgatva abban.

Novák Előd és magnum palackos Törley a párt eredményváró rendezvényén április 3-án

Fazekas István

Budapesten hagyományosan gyengébben szerepelnek a jobboldali pártok, itt fordult elő, hogy a jobbikos jelölt négy éve jobban szerepelt, mint most a Mi Hazánk jelöltjeként. Budapest hatodik számú választókerületében (Józsefváros–Ferencváros) Dúró Dóra 2018-ban 12,92 százalékot szerzett jobbikosként, 2022-ben azonban csak 4,93 százalékot tudott behúzni. Novák Előd sem járt jobban Újbudán: 2018-ban bár ő nem indult, a helyi jobbikos jelölt, Bardócz-Tódor András 5,86 százalékot szerzett, Novák pedig csak 3,09 százalékot kapott. A Mi Hazánk egyéni jelöltjei Budapesten 2–4 százalékos eredményt tudnak felmutatni.

„Ez még csak a kezdet” – jelentette ki a Mi Hazánk vasárnapi eredményváróján Toroczkai László, és arról beszélt, hogy nem azért építették fel a pártot, hogy bejussanak a parlamentbe. A vezető politikusai értékalapú politizálást emlegettek, a Virradat című programban össze is foglalták: olyan témákkal foglalkozik például a „cigánynépesség-robbanás”, valamint politikai veszélyként értékeli az LMBTQ-lobbit és a bevándorlást is. (Virradat néven a harmincas években nyilas szellemiségű lap is indult.)

Novák Előd hétfőn lapunknak azt mondta, a Mi Hazánk nem arra készült, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez az Országgyűlésben, ők a „mérleg nyelve” szerettek volna lenni a kétharmados döntést igénylő törvényjavaslatoknál. Úgyhogy most készülnek a parlamenti munkára és a szerepüket keresik a fideszes kétharmaddal felálló Országgyűlésben.