Amikor még úgy tűnt, hogy az előválasztási második fordulóban Dobrev Klára egy Karácsony Gergely–Márki-Zay Péter párossal mérkőzik majd meg, a Jobbik-elnök Jakab Péter nem teljesen nyíltan, de amellett foglalt állást, hogy a második és harmadik helyezett ne fogjon össze az elsőként befutó ellen. Aztán azért persze utána küldtek egy elnökségi kiállást, amely szerint hivatalosan senkit nem támogatnak a második fordulóban, de Jakab mégiscsak azt jelezte ezzel, hogy nem állna Dobrev Klára ambícióinak útjába.

Egymás mellé kerültek - miniszterelnök jelölti vita résztvevői szeptember 12-én

Reviczky Zsolt

Aki az utóbbi egy év fejleményeit követi, annak ez talán fel sem tűnt, ahogyan az sem, hogy a már eleve előválasztási együttműködésben mozgó két párt miniszterelnök-jelöltjei az előválasztási tévéviták során is kifejezetten kímélték egymást. Vagyis

a Gyurcsány-ellenes hangulatból kinőtt Jobbik látszólag megnemtámadási szerződést kötött Gyurcsány Ferenc pártjával.

Cikkünkben arra próbálunk választ adni, hogy hogyan dönthetett ilyen látványos kiegyezés mellett az a két párt, amely hagyományosan ennyire szembenáll egymással.

A DK és a Jobbik szimbiózisa egy több lábra támaszkodó, hosszú távú közeledés eredménye – mondta a hvg.hu-nak egy Jobbik-közeli forrásunk. Tényleg hosszú idő kellett hozzá, hiszen a párt népszerűségét a 2006-os, Gyurcsány-kormány elleni tüntetések lökték meg, sőt a pártelnök Jakab Péter egy 2020-as, kiszivárgott hangfelvételen is azt mondta, hogy „piszok nehéz volt leülni azokkal egy asztalhoz tárgyalni, akik ellen egyébként létrejöttünk, mert a Jobbik tolvajok ellen jött létre, valljuk be”. A megvetés visszafelé is működött: Gyurcsány Ferenc 2012-ben még azt írta, hogy eljött az ideje a Jobbik betiltásának, de még 2014-ben is megbélyegezték azokat az országgyűlési képviselőket – például Schiffer Andrást, aki nem is mulasztotta el ezt most felidézni –, akik egyáltalán még szóba álltak a Jobbikkal.

A néppártiasodás viszont szépen lassan eltérítette a Jobbikot a Gyurcsány-ellenes narratívájától, és ha máskor nem, a 2018-as „rabszolgatörvény” elleni tiltakozások nyomán teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék ambíciói egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kialakult az igény a közös listára is, és a 2019-es önkormányzati választások után egyértelmű lett ez az irány.

A Jobbikban ekkor még azt gondolták, hogy a fő igazodási pont az LMP és a Momentum lesz, mivel forrásunk szavaival élve a „21. századi pártok akartak lenni a 20. századiak ellensúlya.”

Aztán elkezdődtek a tárgyalások a 2022-es indulásról, és vele együtt a csalódások is.

Az LMP gyakorlatilag néhány ember politikai ambícióit fogta össze, a Momentum pedig hamar mindenkit magára haragított: egyetlen nem parlamenti pártként nagyon kellett teperniük, ezt pedig úgy tették meg, hogy akadékoskodtak, szivárogtattak, és végül önállóan kiálltak jelöltjeikkel és programjukkal – mondja forrásunk, aki rálátott a Jobbik akkori, szövetségest kereső mozgásaira. Maradt tehát a DK, az MSZP–P, valamint Karácsony Gergely saját brandje az ellenzéken belül. Utóbbi azért nem került közel a Jobbikhoz, mert – ahogy forrásunk fogalmaz – „az erős vezérkarú, és az egyeztetésekbe az összefogás érdekeit nézve beleálló” Jobbiknak nem tetszett, hogy a többpólusú MSZP-vezetés, illetve a hátország nélküli Karácsony nem tudott egyhangú döntéseket hozni.

Stiller Ákos

Így jutott el a Jobbik a DK-hoz: a két legszervezettebb és legerősebb ellenzéki párt igyekezett konzekvensen tárgyalni, és egymásra találtak.

„Lehet, hogy ők voltak a legnagyobb politikai ellenségeink, de ma korrektek” – érezhették ezután a Jobbiknál forrásunk szerint.

A Jobbik és a DK egyébként sokban hasonlít, legalábbis megszólalónk szerint az összes miniszterelnök-jelölt közül Jakab Péter országgyűlési felszólalásai, valamint Dobrev Klára kétharmadot feles többséggel lebontó ígéretei voltak a leghangsúlyosabb fenyegetések Orbán Viktor felé, a választók (de legalábbis a Jobbik-szavazók) pedig ki vannak éhezve erre. Ehhez hasonlóan pedig mindkét párt rendelkezik egy közjóléti, alsó-középosztályt is megszólító ígéretcsomaggal.

A DK végül 19, a Jobbik 20 körzetben léptette vissza az emberét a másik fél javára, jóllehet, az eltérő vidéki-városi szavazótábor miatt nem is keresztezték volna annyira egymás útját, és így is maradtak körzetek, ahol versenyben maradtak. A szerepek viszont jól látszanak:

a Jobbiknak a 2022-ben nehezebben nyerhető körzetek maradtak.

A mai jobbikosokat ez már nem érdekli

Hogy lehet ezt a barátkozást lenyomni a DK- és a Jobbik-szavazók torkán? A Jobbikos ügyekre rálátó forrásunk szerint nem is annyira nehezen: „az ellenzéki szavazótábor homogénebb, mint korábban, négy évvel ezelőtt például sem a DK, sem a Jobbik szimpatizánsai nem mentek volna bele a közeledésbe. És ne felejtsük el: talán a jobbikosok azok, akik a legkevésbé tájékozódnak a politikáról, eredjen ez társadalmi vagy vidéki helyzetükből. A politika az ő szemükben egy késztermék.”

A Jobbik azzal próbál tőkét kovácsolni magának, hogy minden megállapodáshoz tartja magát, és ha az első fordulóban szövetségese volt a DK, akkor a másodikban sem torpedózza meg, sőt, forrásunk szerint

még abból sem lenne botrány, ha ténylegesen beállnának Dobrev Klára mögé.

Eddig a pontig, biztos, ami biztos, nem mentek el, de tény, hogy Jakab Péter bírálta Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter (ma már távoli múltba vesző) összeborulását, Vona Gábor, a Jobbik korábbi vezetője szerint például ez alapvetően Dobrev Klárának szól, és a pártot radikálisként felemelő, majd néppárti irányba fordító politikus szerint a DK-hoz közeledés inkább strukturális, mintsem támogatói problémákat idézhet elő. Szerinte – ugyan a párt felsővezetése határozott, a szavazók közül meg már kikopott az összefogást ellenző réteg – középvezetői és párttagsági szinten még vannak dilemmák, hogy jó-e az irány, amit követnek.

Böcskei Balázs, a DK-közeli IDEA Intézet elemzője viszont fontosnak tartja kiemelni, hogy átjárás ettől még nincs a két párt között, az előválasztás óta bebetonozódott, hogy ki és melyik párt iránt szimpatizál. Mozgást leginkább az eredményezhet majd, hogy kik szerepelnek a közös listán.

A hvg.hu-nak szintén nyilatkozó Balázs Zoltán politológus, közgazdász szerint pedig érdemes ennek a másik oldalát is megnézni: szerinte a taktikai közeledés a DK-soknál még rosszul is lecsapódhat.

De kire mennének el szavazni a jobbikosok a második körben? És 2022-ben?

A Gyurcsány Ferenc pártjával kialakított, kölcsönös előnyökön működő jobbikos együttműködés azért is tűnhet furcsának, mert ha pusztán ideológiai-politikai síkon szemléljük a dolgokat, akkor egy jobboldali, konzervatív, vidéki jobbikos nyugodt szívvel Márki-Zay Péter mögé állhatna be leginkább. A Závecz Research felmérései szerint a biztos Jobbik-szavazók háromnegyede mondta azt, hogy leadná rá a voksát a második fordulóban. Ráadásul már azt is tudjuk: Márki-Zay egyéniben, és nem Karácsony Gergely kísérőjeként fog indulni.

Annak viszont, hogy Márki-Zay sem élvezi a Jobbik támogatását, két, a DK-n is túlmutató oka lehet. Az egyik, hogy a Jobbik már így is sokat veszített Jakab Péter kiesésével, és nem engedheti meg magának, hogy az „ellenzék ellenzéke” szerepet kiadja a kezéből. Márpedig ha Márki-Zay mögé állnának be, fennállna a veszély, hogy az ideológiai közelség miatt a kezdeményezés átkerül a hódmezővásárhelyi jelölt kezébe – állítja a politológus Balázs Zoltán.

Ezzel szorosan összefügg a második ok: Márki-Zay és a Jobbik között már nem felhőtlen a viszony. Bár 2018-ban még ők segítettek neki Hódmezővásárhelyen, azzal, hogy országos ambíciói lettek, és Márki-Zay a miniszterelnök-jelölti versenyben a közös narratívákat lovagolta meg, elvesztette a párt támogatását – véli Jobbik-közeli forrásunk.

Az előválasztásnak ugyan nagy vesztese a Jobbik a vidéki, nehezen mobilizálható szavazótábora miatt, de 2022-ben már aligha fog hátrányt élvezni ugyanezért – állítják a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők egyhangúlag. Jobbikos forrásunk szerint az előválasztási kudarc részben betudható annak, hogy Jakab a vidékre fókuszált, de pont ez lehet a kulcs 2022-ben is:

az összellenzéknek célja kell legyen, hogy a Jobbik erős maradjon. Ha a párt a konfliktusokon felülemelkedve meg tudja dolgozni a vidéket, akkor erre van esély. De kétségtelenül nagy a tét.

Cikkünkhöz természetesen kerestük a Demokratikus Koalíciót is, de előre megbeszélt hívásunkra Molnár Csaba egyszer sem vette fel a telefont.