Nem volt még rá példa Magyarországon, hogy az ország legnagyobb – és most már 12 éve kormányzó – pártjának amiatt főjön a feje a parlamenti választások előtt alig 90 nappal, hogy egyszerre három, súlyos korrupciós bűncselekménybe keveredett politikusa helyére találjon megfelelő indulót.
Fél éve valószínűleg a pártközpontban sem számoltak vele, hogy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással 2019-ben megvádolt orosházi Simonka György és a hivatali vesztegetés elfogadásával egy évvel később meggyanúsított törökszentmiklósi Boldog István után még egy, a körzetét addig stabilan hozó jelöltet kell majd tisztességesebbnek tűnőre cserélni.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elleni nyomozás „járulékos veszteségeként” a közelmúltban lebukott igazságügyi államtitkár, Völner Pál ellen ráadásul szinte a legrosszabb időzítéssel, a választás előtt alig négy hónappal indult eljárás. A gyanú szerint összesen 83 millió forint kenőpénzt elfogadó politikus esztergomi választókerületébe így az utolsó utáni percben, akkor kellett elkezdeni a káderkeresést, amikor a többiben már lényegében lezárták a jelölést.
A magyar bűnözők évtizedeken át próbálkoztak azzal, hogy hidat építsenek az alvilág és a politika között, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak - a legtöbb, amit elértek, az néhány közös kép fontos emberekkel. Aztán jött Schadl György, és a saját kis "végrehajtó maffiájával" megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Ezzel mindenképpen történelmet írt.