A harmadik világ országaira méretezett, kétszáz fős megfigyelőcsoport érkezik a magyar választások előtt. Ez a nyugati kultúrkör gondoskodó aggodalmának a kéksisakosok előtti fokozata. Ahogy a rendőrkapitányság is felméri, hová kell több járőr, ők is észrevették a bűnügyi kockázatot.
Tizenkét évbe telt, de leesett a tantusz.
Látnak majd csudákat. Egy ilyen megfigyelés szerves része a médiatájkép megfestése. Élénk színfolt lesz az a közszolgálati média, amely az érkezésükről mindeddig szót sem ejtett. A libériás inasokkal benépesített MTVA persze ezt dacnak és magyaros kesztyűbe dudáltatásnak fogja fel, pedig csak minta a tárgylemezen: pont ezt jöttek megfigyelni, egyebek mellett.
A hazugságokat és rágalmakat, a részletes és tiszteletteljes riportokat a kormánypárti fórumokról, a konok elhallgatását országos, régiós és világbotrányoknak. Az alufólia-sisakban a kamerába magyarázó fejhúst. Ha van eszük, csinálnak belőlük feliratos mémeket. Az észak-koreai bemondónéni is nagyot futott.
