Parászka Boróka: Elnöki szerepek, statiszta elnökök
Az egyik oldalon a szakmailag felkészületlen, politikailag mélyen elkötelezett Novák Katalin. A másikon a késlekedő ellenzék, amely egyebek közt nem használta ki az államfő jelölése nyújtotta kampány lehetőségeit, s melyben a Jobbik lett a királycsináló. Ezt nevezik köztársaságielnök-választásnak Magyarországon. Mindkét oldal azt hozza, ami a lényege. Vélemény.
Későn és kapkodva jelentették be, ki az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Figyelembe véve a parlamenti erőviszonyokat, a köztársasági elnök választásának jelenlegi feltételeit, mindegy is, ki az. Úgy sincs esélye, mindent visz a kétharmad (már megint, mint mindig).
Ebben az eleve vesztes helyzetben a jelölés tulajdonképpen szimbolikus, de nem tét nélküli.
A jelöléssel tudatosíthatná az ellenzék, mit gondol a pártok közötti és fölötti együttműködésről, a magyar alkotmányosság állapotáról, a köztársaságról és a köztársasági elnöki intézményről, a kormány jogállamisághoz való viszonyáról. Volt már ilyen vesztes helyzet, öt éve, amikor Majtényi Lászlót jelölte az akkori ellenzék. Másfél hónappal korábban és sokkal körültekintőbben, mint most Róna Pétert.