Hogyan állt össze HVG top 100-as középiskolai rangsora? – A kiadvány módszertana

Hagyományosan – az időbeli összehasonlítást is lehetővé téve – ugyanazon hét mutató alapján állítjuk össze a gimnáziumok HVG-rangsorát, mindenhol az iskolai szintű átlageredményeket figyelembe véve:

-        a 10. évfolyamos Országos kompetenciamérés átlagteljesítménye a szövegértés és a matematika területén,

-        az érettségi százalékos eredménye a négy fő tárgyból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelvek),

-        valamint a felsőoktatásba, nappali tagozatra felvett diákok felvételi pontjainak iskolai átlaga.

Valamennyi adat az Oktatási Hivatal kutatói adatbázisából származik. Az idei kiadvány a 2020/2021-es tanév adataira épül, de az érettségi eredményeknél az előrehozott és egyéb, korábban letett, a bizonyítványba bekerült vizsgák adatai is szerepelnek. A közép- és az emelt szinten letett érettségik százalékos eredményéből a vizsgák számával súlyozott iskolai átlagot képeztünk, azokat pontszámnak tekintve. Az emelt szintű érettségin a legalább 45%-ot elérő diákok teljesítményéhez plusz 50 pontot adtunk, akárcsak a felsőoktatási felvételin.

Az idegen nyelvi érettségik esetében az iskolában a legtöbb diák által választott három nyelv vizsgaeredményeiből képeztünk egy átlagértéket. Ha a diákok több nyelvből azonos számú vizsgát tettek, a jobb eredményűt vettük figyelembe.

A személyiségi jogokat szabályozó EU-s rendelet, a GDPR miatt azokról az érettségi és felvételi eredményekről csak megközelítő adatokat kaphattunk meg, amelyeknél fennáll az esély, hogy be lehet azonosítani a diákokat. Az érettségi esetében az „ötnél kevesebb” vizsgát 2,5-ös értékkel vettük figyelembe. A 2021. tavaszi felsőoktatási felvételi iskolai átlagpontszámát valós létszámmal, viszont plusz-mínusz 15 pontos határral adta meg az Oktatási Hivatal azoknál a középiskoláknál, ahonnan ötnél kevesebb tanuló jutott be a felsőoktatásba, nappali képzésre. Az adatokat külön kaptuk meg a gimnáziumi, a két tannyelvű és a nemzetiségi képzésből felvettekre, ezért az iskolai főátlagot az egyes tagozatokról felvett tanulók számával súlyozott középértékekből számítottuk ki.  Könnyű belátni, hogy ez az érettségi és a felsőfokú felvételi esetében akár jelentős torzítást is okozhat, ezért a felvételi eredményeket tartalmazó táblázatokban csillaggal jeleztük azokat a helyeket, ahol a torzítás jelen lehet.

A hét mutatóban kapott pontszámokat és százalékos eredményeket nagyság szerint rangsorba állítottuk. A hét részrangsor összesített rangsorát egyszerű számtani átlaggal hoztuk létre.

Tapasztalataink szerint kiadványunkat az iskolák is számontartják, örömmel és egyben kritikusan szemlélik az itt bemutatott adatokat. Emiatt is törekszünk arra, hogy az eredmények időbeli alakulásának elemzését is lehetővé tegyük. Néhány évben és egyes területeken az adatszolgáltatástól és/vagy külső körülményektől függ, hogy ez mennyire sikerül. Tavaly például nem kaptunk felsőoktatási felvételi adatokat, így a felvételi mutatót az összes tantárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgák iskolai átlagával közelítettük. Idén erre nem volt szükség, visszatérhettünk a korábbi szempontrendszerhez, ezért érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az idei rangsor közvetlenül a két évvel ezelőttivel vethető össze.

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a középiskolai oktatás hatékonyságát a külföldi felsőoktatásba bejutó végzősök aránya is jól jelzi, a külföldön továbbtanulókról hivatalosan nem gyűjtenek adatokat, így erről a fontos szempontról nem a rangsorban adunk információt, hanem az intézmények „önbevallása” alapján a 100 legjobb középiskolát bemutató írásainkban.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az alkalmazott mutatók nem függetlenek egymástól, így bár sok – egymáshoz nagyon közeli – érték más rangszámot mutat, emögött nincs érdemi különbség.

Minden évben szerepelnek a kiadványban az egyházi, az alapítványi és magán-, valamint a tanárképzésben fontos szerepet játszó egyetemi gyakorlóiskolák csoportjának legjobbjait külön is bemutató rangsorok. A két tanítási nyelvű iskolákról is készítünk ilyeneket, de itt az Országos kompetenciamérés adatai nem állnak külön rendelkezésre, tehát a másik öt mutató alapján állt össze a lista. Azok számára, akik az iskolák leginkább kiemelkedő tanulóinak versenyeredményeit is figyelembe szeretnék venni az iskolaválasztáskor, összegyűjtöttük az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) legeredményesebb iskolákat is.

A fenti „kemény adatok” mellett számos érdekességet nyújtanak az iskolák sajátosságait ismertető cikkeink. Ezekben az írásokban az adatok mellett olyan információk szerepelnek, amelyeket közvetlenül a középiskoláktól kaptunk például arról, milyen képzéseket kínálnak, milyen erősségeik vannak. Ezt azért is fontosnak tarjuk hangsúlyozni, mert rangsoraink segítséget nyújthatnak ugyan a középiskola-választáshoz, de egy sor fontos szempontot – milyenek a tanár-diák kapcsolatok, milyen az iskola klímája, milyen a közösség – lehetetlen „lefordítani” számokra. Ezért javasoljuk, hogy adatainkat mint az egyik fontos, de nem kizárólagos forrást használják.ű