A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
„A forint a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita miatt gyengül” – kevés olyan mondat volt, amit ennyiszer kellett leírnunk ebben az évben, és jó eséllyel a következő időszakban sem felejthetjük még el. Az mindenesetre sokatmondó, hogy amíg a tavaszi országgyűlési választások másnapján (és a jogállamisági eljárás bejelentése előtti napon), április 4-én 378 forintot kértek egy euróért, november 24-én már 415-öt, és közben járt már 435 forintnál is az árfolyam.
A forint trendszerű gyengülésének persze csak egyik oka az uniós forrásokról szóló megegyezés hiánya, hozzájárul ehhez a háború, az energiaválság is – de leginkább ez a három dolog így együtt magyarázhatja, miért erőteljesebb az árfolyam esése még a lengyelekénél is, pedig ők ugyanúgy vitában állnak az EU-val, ráadásul közelebb vannak a háborúhoz is.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
