Csendes-óceáni apró szigetek miatt nyílik újabb front Amerika és Kína között

Látványos körítést kapott a kínai sajtóban Vang Ji külügyminiszter tíznapos körútja, amelynek során május végén és június elején olyan apró csendes-óceáni szigetországokba látogatott, amelyeket sokaknak keresni kell a térképen. A Cook-szigetek, Niue vagy Tonga eddig nem szerepelt a nagyhatalmak politikai számításaiban, pontosabban mindenki elkönyvelte, hogy Ausztrália, s azon keresztül az USA, illetve a Nyugat érdekkörébe tartoznak.

A kínai diplomácia irányítójának - akit népes küldöttség kísért - útja viszont jelzi, hogy a távoli térség felkeltette a befolyási övezetének kiterjesztésén dolgozó Peking érdeklődését is. Az AP amerikai hírügynökség által megszerzett, átfogó megállapodástervezet biztonsági együttműködési elemeket tartalmaz, ezenkívül halászati fejlesztést, együttműködést az internet működtetésében a régióban, valamint Konfuciusz Intézetek alapítását a szigetországokban.

Kína nyomulásától tartva Ausztrália felgyorsította nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták beszerzését

Ausztrália felgyorsította a nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták vásárlására vonatkozó terveit a növekvő orosz és kínai fenyegetés miatt - jelentette be Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter.

„Ausztrália ugyanazt a vörös vonalat húzta meg, mint az USA, nem tűrünk meg kínai haditengerészeti bázist a régiónkban” – hangsúlyozta többször Scott Morrison ausztrál kormányfő, aki a vesztesnek bizonyult választási kampányában a térségbeli biztonságpolitikai kérdéseket is igyekezett hangsúlyozni. A győztes munkáspárti ellenzék viszont azzal vádolta, hogy „a csendes-óceáni térségben a második világháború utáni időszak legnagyobb külpolitikai baklövését” elkövetve hagyta, hogy Peking befolyást szerezzen a Salamon-szigeteken, ahol Kína először jelezte érdeklődését.