A felülvizsgált ütemterv szerint az FA-18F Super Hornet vadászrepülőgépeket a tervezettnél három évvel korábban, 2024-re felfegyvereznék továbbfejlesztett, amerikai gyártmányú levegő-föld rakétákkal. A JASSM-ER rakéták lehetővé tennék, hogy a vadászgépekkel akár 900 kilométerre lévő célpontokat támadjanak.

Ausztrália ANZAC osztályú fregattjait és Hobart osztályú rombolóit 2024-ig, öt évvel a tervezett határidő előtt, norvég gyártmányú Kongsberg NSM rakétákkal szerelnék fel. A rakéták több mint kétszeresére növelnék a hadihajók ütőképességét. A változtatások 3,5 milliárd ausztrál dollárba kerülnek.

Dutton a Seven Network tévécsatornának elmondta: korábban azzal számoltak, hogy a 2040-es években Kína megtámadhatja Tajvant. A tárcavezető megjegyezte: most úgy gondolja, hogy ez sokkal korábban megtörténhet.

Boeing

„Ha megnézzük, mi történt Ukrajnában, fennáll a veszélye annak, hogy az oroszok megindulnak Lengyelország vagy más európai országok felé” – vélekedett. „Ez az 1930-as évek megismétlődése lenne, és ezt nem szabad megengednünk” – tette hozzá Dutton a második világháború előzményeire utalva.

Ausztráliát érzékenyen érintette, hogy a Salamon-szigetek bejelentette: biztonsági megállapodást köt Kínával, amelynek értelmében Peking katonai személyzetet küldhet a szigetországba egyebek között a rend fenntartása érdekében. Emellett utánpótlás céljából kínai hadihajók is kiköthetnek a szigeteken. Kína tagadta, hogy katonailag meg akarja vetni a lábát a térségben, és feszültségkeltéssel vádolta meg bírálóit.

Samuel Paparo, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának parancsnoka aggasztónak nevezte az egyezmény tervét, különösen Ausztrália és Új-Zéland számára. Anne-Marie Brady politológus szerint a lépés célja, hogy elvágja a két országot az amerikai katonai támogatástól.

„Ez egyszerre jelent azonnali és hosszú távú fenyegetést” – jegyezte meg Brady.