A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az ellenzéket ma két veszély fenyegeti, írja szerzőnk. Az egyik a változásra való képtelenség. A másik, hogy elfogadja legyőzői álláspontját arról, mi is a baj vele, és hagyja elfűrészelni értékrendje gerendáit. Vélemény.
Megesik, hogy valaki mások fogságába esik. A politikában is előfordulhat ilyesmi. Ez még nem a vég: ebből ki lehet szabadulni. Az igazi baj akkor jön, ha a fogoly beleesik a közismert Stockholm-szindrómába. Sokkolva a frusztráló tehetetlenségtől, elkezd azonosulni rabtartói nézőpontjával. Legyőzhetetlennek tekinti őket, akarva-akaratlanul kezd megfelelni az elvárásaiknak.
Kutatók szerint ez a jelenség a foglyul ejtések 27 százalékában is megtörténhet. Az áldozat akár úgy is érezheti – családon belüli erőszak esetén ez nem ritka –, hogy megérdemli a sorsát. Az elnevezés onnan származik, hogy Stockholmban egy esetben a bankrablók túszai öt nap lelki terror, agymosás után már maguk is igyekeztek meggátolni a kiszabadítási akciót. Később megtagadták a tanúskodást is.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.