Tóta W.: A belügyminiszterelnök

Sajátos trágyadomb volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emlékműve annak az elvnek, hogy nálunk az ember nem a legfőbb érték.

Összetolták ezért a velük kapcsolatos összes állami funkciót egy kupacba, körbekerítették Pont Leszarom feliratú szalagokkal, és kineveztek az élére egy megfelelő figurát. A követelmény vele szemben az volt, hogy látsszon rajta: ő nemcsak nem akar, de nem is tud válaszolni, kérdezni, tehát ezekben a témákban a bátraknak is fölösleges. Enyhe nyálcsorgás, bárgyú mosoly előnyt jelent.

Ilyen ember volt Kásler Miklós, és ilyen Balog Zoltán, akitől átvette a feladatot. Ordított róluk, hogy nem értenek ahhoz, amit rájuk bíztak, és nem is érdekli őket, de nehéz volt rájuk haragudni, mert bébifókának tettették magukat, és a közéletben csak buta kis vakkantásokkal vettek részt.

Ez a trágyadomb nevelt nekünk köztársasági elnököt is. Az emberügyi szemétlerakó. Abban a kormányban, ahol van külön minisztere a Miniszterelnökségnek és a Minisztelnöki Kabinetirodának is, csak az oktatásnak és az egészségügynek nincs.

Para-Kovács Imre: Megkeresztelt kannibálok

Szívesen élünk diktatúrában, de a diktátor a mi nyelvünkön beszéljen. A köztársasági elnökünk ne mutasson önállóságot semmiben, mert az megzavar minket a nemgondolkodásban. Novák Katalin ilyenképpen tökéletes választás. Vélemény.