Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
A tavalyinál valamivel többen, de a szükségesnél jóval kevesebben jutottak be az idén valamelyik egyetemre-főiskolára. Pedig a szakemberek már régóta hangsúlyozzák, hogy az ország gazdasági megerősödésének fontos gátja a diplomások alacsony aránya, amely ma már lassan az EU-ban is kuriózumnak számít.
Minél több érettségizettben fel kellene tehát kelteni a továbbtanulás iránti vágyat – ám a kormány szándéka mintha éppen az lenne, hogy egyre többeket tereljen már középiskoláskoruk után a munkaerőpiacra.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
