Be akar kerülni a kormányba a svéd szélsőjobb, de a külső támogatásért is nagy árat kérne

A vasárnapi svédországi választás legfontosabb eredménye az előzmények ismeretében tulajdonképpen borítékolható volt: tovább erősödött a parlamentbe először 2010-ben bejutott Svéd Demokraták (SD) nevű párt.

A négy évvel ezelőtti 17 százalék után most a voksok csaknem 21 százalékát kapta meg a bevándorlásellenes szélsőjobboldali tömörülés. Ezzel feljött a második helyre, a 30,5 százalékkal első szociáldemokraták mögé. A hagyományos jobboldalt képviselő Mérsékelt Párt csak 19 százalékot szerzett, ami alig maradt el ugyan a 2018-as eredményétől, de ez is elég volt ahhoz, hogy a harmadik helyre szoruljon.

Így a 349 fős Riksdagban az előrejelzések szerint a négy jobboldali pártnak 176, a baloldali négyeknek pedig 173 helye lehet, amin legfeljebb a postai, illetve külföldről érkező szavazatok módosíthatnak.

Hivatalosan benyújtotta lemondását a svéd kormányfő

Magdalena Andersson döntésének oka, hogy az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget.

„A hagyományos politikai erők belementek abba, hogy az SD határozza meg a kampánytémákat, a migrációt, a bűnözést, illetve a bevándorlók lakta gettók ügyét, így a kezdeményezés a szélsőjobb kezébe került” – mondta a bécsi Újságírás és Médiafórum által szervezett beszélgetésen Ann-Cathrine Jungar, a stockholmi Södertörn Egyetem politológiaprofesszora.