Felhívták rá a figyelmét, de az Európai Bizottság nem bolygatja a Vodafone-felvásárlást

Hiába kérte versenyjogi felülvizsgálat kezdeményezésére a Vodafone Magyarország felvásárlása ügyében az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságát még decemberben az egyetemi oktatókat és akadémikusokat tömörítő, a törvénysértések és hivatali visszaélések ellen küzdő szervezet, a Good Lobby Profs.

A 660 milliárd forintos tranzakció lényege, hogy a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária (AH) közvetlen és egyedüli irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett, úgy, hogy közben a versenytárs mobilszolgáltató Yettel 25 százalékát is birtokolja. A felmerülő versenyjogi kérdéseket – mint minden hasonló felvásárlás esetén –, a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) kellene kivizsgálni, ám ezt a kormány a szokásos trükkel lehetetlenítette el: nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet.

A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Vodafone felvásárlását

Nem vizsgálhatja meg az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal.p>

A Good Lobby Profs tavaly azzal érvelt, hogy az ügylet versenyjogi és jogállamisági aggályokat is felvet. Szerintük azzal, hogy a kormány – mint azt már akkor is jelezte – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíti a felvásárlást, és így kivonja a GVH-vizsgálat alól, jelentősen akadályozza a piaci versenyt a telekommunikációs ágazat több területén.

A szervezet emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt évek során rendszeresen visszaélt a versenyjog alkalmazásának korlátozásával közérdekre hivatkozva, amivel „aláásta a jogbiztonságot, megszüntette a hatékony verseny- és piacfelügyeletet, kárt okozott az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is”. A legjellemzőbb példákról alábbi cikkünkben olvashat:

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sokmilliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így - felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.

Tavaly decemberi beadványában ezért a civil szervezet arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kérje fel a GVH-t, utalja hozzájuk az ügylet versenyjogi felülvizsgálatát, amire a civil szervezet szerint az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete (139/2004/EK) 22. cikke alapján lehetősége is lett volna – hiába. Mint a hvg.hu a Good Lobby Profs egyik magyar tagjától megtudta,

az Európai Bizottság jogalap hiányában nem kívánt közbelépni.

Pedig a szervezet szerint a GVH kormány általi kikerülésével már csak a bizottságnak volna lehetősége versenyjogi felülvizsgálatra, és más ügyben nem haboztak lépni az említett rendelet alapján. Ilyen volt a rák korai felismerését lehetővé tevő teszteket gyártó Grail nevű amerikai társaság az Illumina ugyancsak biotechnológiai vállalat általi felvásárlása. Ennek a tranzakciónak a bizottsági felülvizsgálatát a francia versenyhivatal kezdeményezte, de később több tagállam is csatlakozott, és a kezdeményezés eredményeként tavaly szeptemberben a bizottság meg is tiltotta az ügylet véglegesítését.