Nemzetközi lapszemle: Már az osztrákok fele szeretne szögesdrótkerítést a magyar határra is

6 perc

2023.01.26. 08:30

Mit nyert és mit veszített Scholz kancellár a Leopárdok körüli vonakodással? Bízik-e az ukrán elnökben? Mit akar az oroszoktól a háború után? Válogatás a világsajtó írásaiból.

  • Financial Times

A vezércikk áttörésnek nevezi Kijev szempontjából, hogy Németország immár hajlandó nehézharckocsikat átadni Ukrajnának. Ily módon ugyanis a közeledő tavasz fordulatot hozhat a viszályban. Az ukránok égnek a vágytól, hogy bevethessék a nyugati fegyvereket és visszaszerezhessék az elvesztett területeket. Ehhez kellenek a páncélosok. Emellett azok kulcsfontosságúak lehetnek a készülő orosz offenzíva visszaverésében. Hogy Scholz kancellár megkésve ugyan, de beadta a derekát, az nagy lökést adhat az ukrán katonai terveknek.

A lengyelek és a baltiak kiakadtak, mivel Berlin most is kérette magát, mielőtt beleegyezett volna a szállításba. Igaz, ami igaz, a nyugati partnerek folyton figyelik, hol vonta meg Moszkva a vörös vonalakat. De a páncélosok ügyében született elhatározás egy lépést jelent előre. Ez pedig magyarázza a német kormányfő óvatosságát.

A 20. század szörnyű történelme miatt nem veszi jól ki magát, ha német tankok dübörögnek keresztül a kelet-európai síkságokon. Emellett – tekintettel a moszkvai nukleáris kardcsörtetésre – még az is belefér, hogy Berlin igényelte az atomhatalom Amerika támogatását. És nem hagyhatta figyelmen kívül saját pártja, a szociáldemokraták érzékenységét, de azt sem, hogy a koalíciós partnerek a szállítás mellett kardoskodtak. Továbbá, hogy a közvélemény erősen megosztott a kérdésben.

Viszont a további halogatás kritikus eszköztől fosztotta volna meg az ukrán felet. A Leopárdokból van elég, a tartalék alkatrészeket is beleértve. Az USA sem vette könnyű szívvel, hogy nehézfegyverek bukkannak fel a harctéren, de Biden a kongresszus nyomására – nagyon helyesen – közölte: kész Abramsokat küldeni, ha a németek ezt akarják.