Nemzetközi lapszemle: Helyes volt lelőni a kínai kémléggömböt, de miért tartott ilyen sokáig?
A kérdés az, Washington hajlandó lesz-e fenntartani a nemzetközi rendet. Putyin ugyanazt csinálja, mint Sztálin. Lehet, hogy a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának ügyében érdemes megvárni a török választások eredményét. Válogatás a világsajtó írásaiból.
New York Times
Az újság biztonságpolitikai szakírója azt jósolja, hogy borzalmas lesz az Ukrajna ellen indított háború második éve, az amerikai közvélemény többsége azonban Joe Biden elnök oldalán áll, noha ezt egy éve még senki sem feltételezte volna. De hát amerikai csapatok nem vesznek részt a viszályban, és az USA bölcsen használta ki erejét a 2. világháború után létrejött liberális világrend védelmében.
A szerző, Thomas Friedman kifejti, hogy olyan rend ez, amely miatt az autokrata nagyhatalmak, mint Oroszország és Kína nem tudják egyszerűen bekebelezni a szomszédjaikat. Ahol a demokráciák páratlan módon virágozhatnak, és a szabad piac, illetve a nyílt kereskedelem több embert emelt ki a szegénységből, mint bármilyen más rendszer korábban a történelem folyamán. Emellett csaknem 80 év telt el úgy, hogy nagyhatalmak nem háborúztak egymással.
Az Egyesült Államok és a NATO-közösség a liberális rend védelmében állt be Ukrajna mögé, de a most következő időszak sokkal nehezebb lesz. Az orosz elnök 500 ezer embert mozgósít. Vlagyimir Putyin azt üzeni Joe Bidennek, hogy nem veszíthet és kész minden áldozatra e cél érdekében, de vajon mennyire elszánt Amerika? És pont ez az ijesztő.