Mégsem magányos tettes gyújtotta fel a Reichstagot? Erősödnek a kételyek

És a többiek?

– kiáltozta Marinus van der Lubbe, amikor a nyaktilóhoz hurcolták 1934. január 10-én. Legalábbis szemtanúk ezt mesélték a holland kommunistáról, akit a berlini Reichstag felgyújtása miatt végeztek ki Lipcsében.

Nem tudni, így történt-e, de ha igen, akkor a fiatalember utolsó fellángolása arra utalhatott: nem egyedül borította lángba a német parlament üléstermét 1933. február 27-én, négy héttel az után, hogy Adolf Hitler lett a birodalmi kancellár.

Nem pusztán a történelmi tűzvész – és annak ürügyén a jogállam azonnali felszámolása – 90. évfordulója miatt került elő megint az ügy, hanem két okból: az egyik egy kissé bulvárízű fejlemény, a másik egy új – a magányos tettes elméletét nem elsőként megkérdőjelező – könyv megjelenése. Essünk túl először az elsőn: miért is hantolták ki a tettest?