Tóta W.: Szabadíts meg a gonosztól
Az egyházak most nem azért nyúlják le, ami nincs lecsavarozva, mert kinőtték azt, ami van, hanem mert érzik, hogy ez az utolsó szabadrablás. Mivel fogják alátámasztani a létjogosultságukat, amikor megbukik a politika, amitől függtek? Vélemény.
Harangfrász van.
Felajzott, éhes püspökök járják a magyar vidéket és várost. Iskolákra, sportpályákra, tangazdaságokra böknek rá húsos ujjaikkal, hogy az nekik kell.
Törvény hatalmazza fel őket, most már nemcsak azt vihetik, ami a sötét középkorban az övék volt, hanem bármit, ami megtetszik. Az ellenállás szórványos, de helyenként elkeseredett és hangos. Ők keresztényellenes dollárbaloldalként lesznek félresöpörve, mint ahogy mindenki, aki az egyházak tevékenysége ellen szót emel. Esetleg egy zaklatási per is kinézhet, bár alapvetően az a pedofil abúzus áldozatainak jár nálunk.
A fosztogatási hullámban oktatási, szakrális és hitéleti célra lehet ingatlanokat lenyúlni, ellenszolgáltatás nélkül. Egyeztetni az önkormányzattal nem szükséges, nem is tesznek ilyet a főtisztelendő vámszedők, csak írnak egy levelet, hogy mit visznek. Elgondolkodtató ez a feltőkésítés. Ilyen kisajátítást hadseregek szoktak művelni, hadiállapotban: olyankor joguk van lefoglalni a markolót, teherautót és csarnokot, ha a feladataik ezt megkövetelik, mondjuk lövészárkot kell ásni, vagy bekvártélyozni a mozgósítottakat, hiszen háborúban a katonák létszáma megugrik.
Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.