Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is

„Példátlan siker” – így értékelte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlament felsőházi termében összegyűlt állami méltóságokkal és egyházi vezetőkkel teljes egyetértésben, hogy minden érintett fél megelégedésére és megkönnyebbülésére, húsz év után lezárult a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezése. Ez egy évtizede, 2012 júniusában történt. Ám azóta nagyot fordult a világ.

Ugyanaz a Semjén, aki akkor arról beszélt, hogy semmilyen elvarratlan szál nem maradt a kártalanítás ügyében, egy általa kezdeményezett – másfél órás parlamenti vita lezavarását követően az óév végén elfogadott, a Magyar Közlönyben karácsony előtt kihirdetett – törvénnyel mégis új életre keltette a korábban befejezettnek nyilvánított művet.

Ennek nyomán – 32 évvel az egyházi vagyonjuttatásról szóló törvény 1991-es megszületése és tíz évvel a folyamat hivatalos lezárása után – e hónap végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek olyan egykori ingatlanokat, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre.

Orbán Viktor „hitbuzgalma" nem hozott vallási reneszánszt. Sőt

A nagy egyházak tagjainak száma csökken, ahogy a vallásosoké is. Ezt a trendet a keresztény politikai retorika sem képes megváltoztatni, ráadásul sokszor fordítva sül el.