Rengeteg pénzt tolnak az állami élelmiszermentésbe, miközben maga a rendszer nem működik

Minden eddiginél észrevehetőbb, közel ötmilliárd forintos fejlemény körvonalazódik az élelmiszer-pazarlás megfékezésére egy évvel ezelőtt létrehozott állami szervezet, az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) Nonprofit Kft. ügyében. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) alá betagozódott állami szervezet 2022 januárja óta létezik, és bár a működését megalapozó – a külföldi tulajdonban lévő legnagyobb piaci szereplők megregulázását is célzó, a magyarokat megkímélő – élelmiszermentési törvényt gyorsított eljárásban fogadta el a parlament, az ügyben kevés dolog történt.

Ez azonban hamarosan változhat. Legalábbis a munkavégzéshez szükséges eszközöket és anyagi keretet végre a szervezet mögé teszi a kormány, és iparági forrásaink szerint érdemi egyeztetés is volt már köztük és a központ új vezetése között arról, hogyan zajlik majd a munka.

A központ és a tavalyi törvény által érintett, évi 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító hat élelmiszer-kereskedelmi lánc – az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco – eddigi együttműködése meglehetősen korlátozott volt. Pedig a törvénymódosítással – amellyel a korábbi 2,5 százalékos kiskereskedelmi adót is felemelték 2,7 százalékra – már akkor előírták számukra, hogy ajánlják fel újraelosztásra a 48 órán belül lejáró minőségmegőrzési idejű, de még fogyasztható élelmiszereket, nevezzenek ki élelmiszermentési felelőst, és készítsenek élelmiszerhulladék-mentési tervet.

2021-es cikkünk az akkor még elfogadás előtt álló törvényjavaslatról:

Elveheti az állam, ami más tulajdona - több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat

Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat.