#élelmiszermentés

Több mint élelmiszermentés, amit a görbe uborkákkal tervez a főváros

Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz? 





10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat

Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.


Egyre népszerűbb a tudatos élelmiszermentés

A világon előállított élelmiszerek harmada vész kárba, ez csak Európában évente közel 90 millió tonna kidobott élelmet jelent. Erre a problémára kínál egyre népszerűbb megoldást a Munch nevű alkalmazás, amelyhez többszáz vendéglátóhely és élelmiszerüzlet csatlakozott már, többek között a SPAR is.






Ételmentő meglepetéscsomagokkal az élelmiszerpazarlás ellen

Társadalmi és környezeti szempontból is hasznos dologba szeretett volna belefogni a kidobásra ítélt ételek megmentését célzó vállalkozás, a Munch társalapítója. Wettstein Albert nagyszülők háborús tapasztalatairól, az ételpazarlás sokáig elhanyagolt kérdéséről, és a fenntarthatóság demokratizálásáról is beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében.