A terrorizmus vádja túlzás volt, de a kegyelem Budaházyék elkövetett bűneit is zárójelbe teszi

„Nyilvánvalóan mást értünk 2016-ban a terror fogalma alatt, mint 2007-ben”,

és az akkor történteket „nem lehet párhuzamba állítani a mostani cselekményekkel, a terrorizmusnak többféle típusa van, és ezeket a jelenségeket nem lehet összemosni” – így próbálta meg 2016-ban Kenéz Andrea bírónő megindokolni, miért fogadja el, hogy Budaházy Györgyöt és társait terrorizmussal vádolta meg az ügyészség. A közel 15 évig tartó perben jól látható, hogy a bíróságok nem tudtak mit kezdeni azzal a váddal, hogy a Budaházyék által elkövetett bűncselekmények – a szó klasszikus értelmében vett – terrorizmusnak minősülnének, és végeredményben ennek köszönhető az is, hogy Novák Katalin köztársasági elnök már az összes olyan vádlottnak, akinek jogerős ítélete volt ebben az ügyben, már korábban kegyelmet adott (vagyis felfüggesztette a büntetését).

Révész Sándor: Novák Katalin a legsötétebb politikai ügyben gyakorolt kegyelmet

Ha a Budaházy Györgyék számára megítélt eljárási kegyelemnek bármi köze lenne ahhoz az egyébként nagyon súlyos problémához, hogy embertelenül hosszú ideig fölforgatják (akár bűnös, akár ártatlan) emberek életét a végtelenbe nyúló perekkel, akkor ahhoz a kijelölt kegyosztó olyan ügyet választott volna precedensnek, amelynek nincs politikai tartalma. Vélemény.

Az, hogy Budaházyból és társaiból a vádlottak padján terrorista válhatott, nagyban köszönhető a magyar büntetőjogi szabályozásnak. E szerint ugyanis, ha valaki állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet akar arra kényszeríteni, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, illetve ezt a lakosság megfélemlítése céljából teszi, az terrorcselekményt követ el. Tehát azt kell bizonyítani, hogy mi volt Budaházyék tetteinek motivációja, és ha ebbe a fenti felsorolásból bármi beleesik, akkor – még ha csak kisebb súlyú bűncselekmény(eke)t követtek is el – az terrorcselekménynek számít.