1 perc
2023.05.08. 11:30
Másként reagál az asztaliteniszezők agya, ha hús-vér ellenféllel állnak szemben, mint amikor adogatógéppel edzenek – derítette ki egy amerikai vizsgálat.
Magyarország közepétől mindössze pár kilométerre található Dánszentmiklós, sokan mégsem hallottak róla. A Pest megyei falu szélén egy család azonban lassan tíz éve egy darab Dél-Franciaországot próbál megteremteni itt gyógynövényekkel és csúcskonyhával.
Lázár János néhány héttel ezelőtt Bayer Zsolt műsorában párhuzamot vont a Pride, valamint a dohányzás között, és azóta meg is szavazta az országgyűlés a gyülekezési jogot korlátozó kormánypárti előterjesztést, amelybe az is belekerült, hogy a rendőrség arcfelismerő kamerákkal azonosíthatja a felvonulás résztvevőit. A Duma Aktuál csapata KAP vezetésével elemezte a helyzetet a konyhaasztalnál elhangzó kellemetlen beszólásoktól Szent Péter adminisztrációs terhein át Molnár Petike nagypapájáig, aki mit sem sejtve tévedt be a Szivárvány óvodába.
Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más politikusokkal szemben végigvitt lejáratási technikák ezúttal nem működnek, ezzel azonban még korántsem ürült ki Orbán Viktor eszköztára, kérdés, hogy meddig kész elmenni. Közben a Tisza visszalő: most éppen azt teregette ki, hogy a békepártiságát évek óta sulykoló Fidesz már 2023-ban „átállt a háború felé vezető út nulladik fázisára.”
Az újságíró Orbán Viktor pánikreakcióitól tart. Szerinte kizárólag a magyaroktól függ, hogy hagyják-e Orbánnak, hogy rendszerét még tovább durvítsa.
Grúzia szenvedéstörténete a Németországban élő szerző magyarul megjelent előző könyve, A nyolcadik élet: Brilkának. Most szerelemről, szorongásról és halálos bosszúvágyról egyaránt szóló csecsenföldi sorstragédiával mutatja meg, mit tesz a háború az emberekkel, azokkal is, akik kirobbantják.
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.