hvg360: A könyvhöz mellékelt egy használati utasítást. Miért kell egy regényhez ilyen?
Réz András: Ha veszek egy akármilyen kütyüt, kapok hozzá egy hetvenkét oldalas használati utasítást. Egy regény azért csak bonyolultabb, mint a kütyük, nem? De elismerem, eddig nem volt szokás használati utasítást írni hozzájuk. Viszont néha zavarban vagyok, hogy ki tud még regényt olvasni? Jó, vannak néhányan. De ki az, aki érti? Ki az, aki érti például a szatírát, az iróniát?
hvg360: Korábbi könyveiből tudjuk, hogy az ön alapállapota a szorongás. Nem ebből eredt, hogy előre megmagyarázza az olvasóknak, hogy a Para egy szatíra, amin lehet akár röhögni is? Egyáltalán, ez a kötete a szorongásos humoreszk-sorozatának a folytatása vagy egy újabb önálló regény?
R. A.: Amikor leszokom a szorongásról, az egy elég fontos pillanat lesz, mert akkor már csak nekrológok jelennek meg majd rólam. Ez nekem tényleg a lételemem. Vannak, akik szenvednek a szorongásaik miatt, nálam inkább az van, hogy mások szenvednek az én szorongásaimtól. Én a magam módján ugyanis ebben otthonosan érzem magam. Egyértelmű, hogy a Parában is ott vannak a szorongásaim.
Réz András
Fazekas István
hvg360: Lehet mondani, hogy félig-meddig ezekből él? Ezekről ír, ezeket röhögi és röhögteti ki az olvasókkal.
