A koronavírusnak „hála”, rengeteg ügyintézés az online térbe terelődött. A lehetőségek tárháza folyamatosan bővül, ám a veszélyek is fokozódnak.
Közel annyi látogatást regisztráltak tavaly a kormányhivatalokban, mint 2019-ben: szám szerint 14,3 milliót. Az adat azért érdekes, mert a közbenső másfél évben olyan változások zajlottak le az oktatás (távoktatás) és a munkahelyek (távmunka) világa mellett a közigazgatásban is, amelyek révén az állampolgárok adminisztrációs ügyei közül egy seregnyi már az online térben is elintézhető. A kormányablakoknál, önkormányzati ügyfélszolgálatokon személyesen megjelenők így elsősorban olyan ügyek miatt látogatják a hivatalt, amiket nem lehet online elintézni – ilyen például maga az Ügyfélkapura történő regisztráció –, és persze sokan, főként az idősebbek, még mindig idegenkednek a „személytelen”, ámbár határozottan egyszerűbb digitális megoldástól.
Bár a webes ügysegéden keresztül tavaly alig tizedannyi kérelmet nyújtottak be, mint személyesen, az ügyintézőkről levett teher lényegesen nagyobb. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a furcsa nevű Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül történt több mint 200 millió bejelentkezés 2022-ben, amelyek nagy része persze csak egyszerű érdeklődés vagy a tárhelyre érkezett küldemények megnyitása volt. A kormány a múlt év végére szánta rá magát a várva várt lépésre, és küldte az örök vadászmezőkre a különböző honlapokra szétszórt ügyintézési felületeket.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
